Ha 2025-ig megtörténne a ma még eurózónán kívüli uniós országok belépése a monetáris unióba, le lehetne zárni a közös európai valuta kérdését és ezzel keményebben lehetne pénzügyi fegyelemre szorítani az uniós kormányokat - írta két napja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) EP-képviselőkre hivatkozva. A Népszava úgy tudja, hogy az Európai Bizottság (EB) előreláthatólag jövő szerdán fogadja el a monetáris unió továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait, amelyeket - a tagállamok egyetértése esetén - 2025-re tervez megvalósítani. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök a napokban egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a 2025-ös határidő nem azt jelenti, hogy addigra minden EU-tagállamnak be kell vezetnie az eurót. Bár elismerte, hogy a csatlakozásnak nincs határideje, de minden tagországot arra buzdított, tegye meg a szükséges előkészületeket. Dombrovskis ezzel cáfolta a FAZ értesülését, bár a lap szerint az ötlet abból indult ki, hogy miután a brit kilépéssel a font távozik az európai gazdasági közösségből, nem marad komoly versenyképes valuta a kontinensen.
Másik oldalról, az ötlet nem áll távol az új francia elnök elképzeléseitől. Emmanuel Macron, aki már a kampányban közös uniós pénzügyminisztert és költségvetést ígért az eurózónához tartozó országok számára - sőt, a klubban lévők számára egy külön "európai parlamentet" -, Angela Merkellel való múlt heti találkozója után is azt hangsúlyozta, "újra meg kell alapítani" az Európai Uniót és az euróövezetet. Hogy ez a kétsebességes unió létrehozását jelenti, vagy pedig a kötelező euróbevezetésre utal - amit az uniós alapszerződés ma is előír -, nem tudni, de vélhetően egyik elképzelés sem nyerné el a mai magyar kormány tetszését.
Orbán Viktor a márciusi uniós csúcson a "legellenszenvesebb gondolatok" közé sorolta a két- vagy többsebességes Európát, mondván: az uniós tagállamok jogai nem vonhatók el. A magyar kormányfő nyilvánvalóan attól tart, ha kimarad az új közös intézményekből (költségvetés, pénzügyminiszter, parlament), akkor nem is élvezheti ezek előnyeit. A kötelező 2025-ös bevezetés pedig azzal a hátránnyal járna, hogy a magyar gazdaság és a jegybank még meglévő mozgástere megszűnne, s ezzel a Matolcsy Györgyhöz kötődő unortodox gazdaságpolitika is véget érne.
A FAZ arra is emlékeztetett, hogy Dánia - és az EU-ból kilépő Egyesült Királyság - felmentést kapott az euró bevezetésére alól. Svédország, bár teljesíti a feltételeket, de nem lépett be az övezetbe. További hat államban nincs euró; három visegrádi ország, Lengyelország, Magyarország és Csehország rövid- és középtávon nem is akar csatlakozni, s messze van az euróövezettől Horvátország, Románia és Bulgária is. A német lap kiemelte, ezek a tagállamok nem teljesítik a konvergencia minden feltételét, s a magyaroknál, a lengyeleknél és a cseheknél a politikai helyzet sem kedvez az euró bevezetésének.
Az Európai Bizottság és az EKB kétévenként jelentést készít arról, hogy az eurózónán kívüli tagországok hogyan teljesítik a közös pénz bevezetésének a feltételeit. Dánián és az Egyesült Királyságon kívül - melyek kivételt, felmentést kaptak - ugyanis előbb-utóbb minden EU-tagállamnak be kell vezetnie a közös fizetőeszközt. A legutóbbi beszámolóikat tavaly júniusban publikálták.
Az úgynevezett "konvergenciajelentések” értékelik az euróövezeti csatlakozás négy gazdasági és egy jogi feltételének a végrehajtását. A gazdasági kritériumok: az árstabilitás, a rendezett államháztartás, a nemzeti valuta átváltási árfolyamának stabilitása és a hosszútávú kamatlábak konvergenciája. A két intézmény emellett egyéb tényezőket is figyelembe vesz, például a folyó fizetési mérleg helyzetét vagy a fajlagos bérköltségek alakulását. Az ötödik feltétel, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők legyenek az Európai Unió Szerződéseinek és az EKB alapokmányának a betűjével és a szellemével. A jogi konvergencia különösen a nemzeti bankok függetlenségére és az eurórendszerbe való jogi integrálódására vonatkozik.
Márpedig Magyarország jól áll a felkészülésben, és szakértők szerint belátható időn belül bevezethetné az eurót. Ugyanakkor, mint az lapunknak Darvas Zsolt elmondta, az euró hazai bevezetése egyértelműen politikai döntés függvénye. A brüsszeli Bruegel (Brussels European and Global Economic Laboraty) intézet vezető elemzője szerint "amíg a magyar kormány nem akar csatlakozni a valutaunióhoz, addig teljesen felesleges az infláció vagy az államháztartási hiány mértékét nézni". A kutató ugyanakkor úgy véli, hogy az euró bevezetése egyértelmű hasznot hozna Magyarországnak. A lépés csak tizedszázalékokban mérhető növekedést hozna, de stabilabb gazdasági környezetet és bankrendszert teremtene, és kiiktatná az árfolyam-változásokat. További előnye lenne, hogy az ország hozzáférne az Európai Központi Bank (EKB) forrásaihoz. "Azt sem tartanám persze tragédiának, ha még jó darabig az eurózónán kívül maradnánk, feltéve, hogy a döntéshozók korrekt és kiszámítható gazdaságpolitikát folytatnak” — tette hozzá Darvas.
Szlovén, szlovák szakemberekkel beszélgetve rendre panaszkodnak, hogy valójában a közös deviza nem igazán kedvező számukra. Mégis arra a felvetésemre, hogy akkor visszalépnének-e a koronához és a tolárhoz, egyértelmű és határozott nem a válasz - mondta lapunknak Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, a jegybank korábbi elnöke, hozzátéve: a magyar kabinetnek más érdekei vannak. Érzékelhetően a saját monetáris és fiskális szabadságát nem kívánja csorbítani a közös deviza bevezetésével. Így ugyanis „játszani tud” az árfolyammal.
Az Európai Bizottság tavalyi értékelése szerint hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak eleget tesz. Egyedül az átváltási árfolyamra vonatkozó elvárásnak nem felel meg, mivel a forint nem vesz részt az Európai Monetáris Unió árfolyam-mechanizmusában, ami közvetlenül megelőzi a valutauniós tagságot. Emellett a magyar hatóságok még adósak azokkal a jogi lépésekkel, amelyek egyebek mellett garantálják a Magyar Nemzeti Bank teljes függetlenségét és a monetáris finanszírozás tilalmát.
Mindezek tehát könnyen leküzdhető akadályok lennének, ha a politikai vezetés elszánná magát az euróövezeti csatlakozásra. A magyarországi pénzromlás üteme és a deficit GDP-hez mért aránya megfelelnek az euróövezeti tagság követelményeinek, még ha szakemberek kockázatosnak is ítélik középtávú fenntarthatóságukat. A hosszú lejáratú kamatok ugyancsak az előírt küszöbérték alatt mozognak, egyedül az államadósság szintje haladja meg a referenciaértéket, bár fokozatosan ez is lefelé araszol.
A Brüsszelben dolgozó magyar közgazdász szerint Szlovákia példája azt bizonyítja, hogy ha egy ország jó gazdaságpolitikát folytat, akkor sokat nyerhet az euró bevezetésével. “Szlovákia a lehető legrosszabb időben, 2009 januárjában csatlakozott a valutaunióhoz. A korona-euró árfolyamot 2008 júniusában rögzítették, akkor, amikor a többi kelet-európai fizetőeszköz is rendkívül erős volt; mi például 240 forintot fizettünk 1 euróért. Ennek ellenére Szlovákia remekül teljesít a monetáris unióban. Bátorító példa arra, hogy nem törvényszerű a felzárkózó országok tartós recesszióba sodródása, ahogyan az Görögországgal, Portugáliával és más periferiális államokkal történt a válság kirobbanása után” - hangsúlyozta Darvas Zsolt.
Ugyanakkor az elemző szerint a magyar kormány által követett "unortodox" gazdaságpolitika nem fér össze az euróövezeti tagsággal. Ráadásul a közös valutát használó tagállamok jóval szorosabban összehangolják gazdasági, pénzügyi és adópolitikájukat, mint amit Budapest jelenleg elfogadhatónak és hasznosnak ítél.
Szakértők egyetértenek abban, hogy a valutaunión belüli együttműködés további elmélyítése az egységes fizetőeszközt használó országok előnyére válna. A közös hitelfelvétel alacsonyabb kamatokkal járna, egy közös beruházási alap segítené a válságba sodródott tagállamokat. "Ha már 2008-ban létezett volna közös beruházási alap, és Magyarország tagja lett volna az euróövezetnek, akkor ezekkel a támogatásokkal jobban átvészelte volna a kritikus éveket" - vélte Darvas Zsolt, aki szerint a valutaunióból egyelőre kimaradó országok azt is kockáztatják, hogy nem fognak beleszólni abba, milyen irányba haladjon az integráció.
Magyarország számára kedvező lenne és nem csak közvetlen gazdasági hatásai lennének az euróövezethez való csatlakozásnak - mondja Török Zoltán, a Raiffesein Bank vezető elemzője. Ami leginkább hiányzik ehhez, az a politikai akarat.
Kritikák és egyben dicséretek is rendre érik az eurót. Magyarországnak vágyódnia kell a közös deviza iránt vagy elutasítania?
- Célszerű lenne csatlakozni! Úgy tűnik, hogy az európai integrációba új lendületet visz a mostani német-francia vezetés. Nagyon úgy fest, hogy ez pedig az euróövezet környékén koncentrálódhat....
Arra utal, hogy aki ebben részt vesz, vagyis tagja lesz az eurózónának, az közelebb lesz a tűzhöz, az unió döntéshozatali központjához. Végső soron nagyobb ráhatása lesz az Európai Unió életére?
- Igen! És ennek nem csak ez lesz a következménye. Ha Magyarország rövidtávú gazdasági megfontolásokat előtérbe helyezve távol marad ettől az integrációtól, akkor annak hosszabb távon negatív gazdasági következményei lesznek. Szlovákia példája bizonyítja, hogy bőven több a csatlakozás pozitív hozadéka, mint a negatív hatás. Ráadásul Pozsony egy elég rossz időszakban, éppen a gazdasági válság kitörése után lett az eurózóna tagja, mégis elég szépen teljesít az ország.
Mikor lehetne reális cél a magyar euró?
- Ha csak gazdasági adatokat veszünk alapul, akkor legfeljebb 4 évre lenne szükség. Hangsúlyoznám azonban, hogy ehhez politikai szándék kellene. Rendre elhangzik azonban, hogy a saját árfolyam alakításából fakadó eszközöket elveszítenénk. De meg kell nézni, hogy az elmúlt 3 évben a forint igencsak stabil volt, és ezzel igazán jól elvoltunk. Az árfolyam segíteni tudta a növekedésünket.
Miben kellene akkor javulni ahhoz, hogy legyen magyar euró? Mi hiányzik még?
- A szándék...
(Ábrahám Ambrus)
