Az ivóvíz mellett az élelmiszertermelés is stratégiai ágazat a világban, s mindkettő óriási kihívások előtt áll. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek az elkövetkező 30 évben tovább csökkennek, miközben a szakértői becslések szerint 2050-ben már 0,16 hektáron kell megtermelni egy ember egész éves ellátására elegendő élelmiszert. Ez a terület egy családi ház nagyobbacska kertjének felel meg.
Ehhez rohamléptekkel kell fejlődnie a termelés hatékonyságának. A jelen helyzetben a magyar mezőgazdaság képtelen erre. A hazai agrárgazdaság az uniós támogatási összeg átlagának 90 százalékát kapja. Vannak országok amelyek kevesebb és vannak amelyek ennél 20-30 százalékkal többhöz jutnak. A közvetlen területalapú támogatások rendszere leépülhet, vagy legalábbis alaposan csökkenhet a 2014-20-as uniós pénzügyi ciklust követően. Ez akár drámai hatással is járhat a magyar agrárium számára - olvasható a K&H agrárgazdaságról írt előrejelzésében. Ugyanis az uniós támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez Magyarországon eléri az 52 százalékot. A versenytársak között vannak, akik 30 százalékkal többet kapnak közvetlen területalapú kifizetésként, ám ez a magasabb támogatási arány sem képviselt többet a bruttó jövedelemben 22-24 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy lényegesen hatékonyabban termelnek, mint a magyar gazdák. Ha nincs támogatás akkor a magyar agrárvállalkozások legalább fele nulla jövedelmezőséget, vagy veszteséget produkálna - szűrhető le a számokból.
Magyarországon a támogatások jelentős része a jelek szerint inkább tekinthető jövedelempótló és nem nem pedig fejlesztésösztönző forrásnak. A termelékenység 2005-2013. között nagyjából évente 0,5 százalékkal javult. A versenytársaknál ez a mérték elérte, sőt, meghaladta az 1 százalékot is. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a technika, technológia fejlesztésre, a humán erőforrás tudásszintjének a növelésére, és a mérethatékonyságra - fogalmazott
, a K &H bank agrárüzletág-fejlesztési főosztályvezetője. A pénzintézet idei felmérése szerint a megkérdezett gazdák 49 százaléka tartotta fontosnak a technológia fejlesztést, az értékesítés javítását 16, a kapacitás bővítését pedig 12 százalék gondolta lényeges szempontnak.
Nagy a munkaerőéhség a mezőgazdaságban, miközben a munkaerő hatékonysága rendkívül alacsony, alig 40 százaléka az uniós átlagnak. Éppen ezért kellene erősíteni a technológia és a tudás fejlesztését. Ezzel lehetne elérni, hogy a legalacsonyabb költséggel a legmagasabb termelési értéket érjük el. Ma egy traktorba már több elektronika van beépítve, mint egy méregdrága versenyautóba. Nagy kérdés, hogy képes-e a munkavállaló kezelni a technikát, vagy képes-e a vállalkozó a gép adatait elemezni, kiértékelni és megfelelően felhasználni. A gazdák 40 százaléka semmilyen változtatást nem tervez a tevékenységében, és 50 százalékuk az elkövetkező 3 évben nem tervez hatékonyságnövelő beruházást. A termelők mintegy 70 százaléka még mindig nem a piac igényeit veszi figyelembe, hanem termel valamit és azután igyekszik eladni.
Ezzel csak az a gond, hogy például Ukrajna uniós támogatás nélkül is egyre inkább kiszorítja a magyar és más uniós tagállamok termelőit is a nemzetközi gabonapiacról. Magyarországon több mint 120 búzafajtát tartanak nyilván, de azok között senki nem segít a gazdáknak eligazodni, pedig vannak közöttük szárazságtűrő, szikes talajhoz alkalmazkodó fajták is.
Ha ezek a gondok nem lennének elég súlyosak, akkor ezeket tetézi az egyre égetőbb generációváltás. A fiatalok között ugyanis alig van presztízse az agráriumnak, annak ellenére, hogy azért egyre több a korszerű, elektronikus, digitális berendezés, egy nagyobb szerepe van az informatikának, Hiába a hangzatos kormányzati ígéretek, a fiatal gazdákat támogató programok bejelentése, egyre kevesebb fiatal vállalja a mezőgazdasági termeléssel járó kockázatokat, az átláthatatlan és bizonytalan kormányzati agrár, illetve birtokpolitika miatt - vélik ágazati szakemberek. Keveseket vonz az a jövőkép, hogy se ünnepe, se szabadsága, ha például állattenyésztésbe fog, de a növénytermesztés is kockázatosabbá válik, ha elmaradnak az uniós támogatások, vagy drasztikusan csökkennek. A versenyképességhez ugyanis jelentős befektetésekre lenne szükség. Igaz, most hitelbőség van a pénzpiacokon és a bankok szívesen adnak a mezőgazdasági vállalkozásoknak, de egyre kevésbé számít a fedezetbe az eszköz, az uniós támogatás összege, és egyre fontosabb szempont, hogy az adott igénylő képes lesz-e kitermelni a kamatokat, illetve a törlesztőrészleteket, vagyis mennyire versenyképes és hatékony.