Nem végleges eredmények szerint Hasszan Rohani hivatalban lévő iráni államfő nyerte a pénteki elnökválasztást. Legfőbb ellenfele, Ibrahim Raiszi elismerte vereségét és gratulált a győztesnek, így nyugodtan készülhet második mandátumára a perzsa állam régi-új vezetője. A jelölteknek három nap áll rendelkezésükre a fellebbezésre, az ország legfelsőbb törvényhozási testülete, a leginkább az alkotmánybíróságokhoz hasonlítható Őrök Tanácsa ezt követően hitelesíti az eredményt.
Előrejelzések szerint egyáltalán nem volt biztos Roháni első fordulós győzelme, mert utolsó percig 30 százalék körül mozgott a bizonytalanok aránya. Második forduló esetén viszont nehéz dolga lett volna a nyitás politikáját képviselő reformer elnöknek, mert két legerősebb ultrakonzervatív ellenfele összesítésben nagyobb támogatottságot érhetett volna el, mint a reformer tábor. Irán lakossága azonban egyértelműen elutasította a klérus által támogatott Ebrahim Raisi által hirdetett visszarendeződést, elszigetelődést és szélsőséges nézeteket.
Részvétel: 73 százalék
Leadott szavazatok száma: 41 220 131 voks
Hasszan Rohani: 23 549 616 voks - 57%
Ibrahim Raiszi: 15 786 449 voks - 38,5%
Mosztafa Mirszalim (konzervatív): 478 215
Mosztafa Hasemitaba (reformpárti): 215 450
Az első hivatalos részeredményt az iráni közszolgálati televízióban, az Iriben Ali Asgar Ahmadi belügyminiszter-helyettes jelentette be. Elmondta, a szavazói névjegyzékben szereplő 56,4 millió szavazópolgár közül több mint 40 millió élt szavazati jogával, a részvétel tehát 73 százalékos, szinte azonos volt a 2013-al. Raiszi még a hivatalos bejelentés előtt elismerte vereségét és gratulált a győztesnek. Ali Hamenei ajatollah is megköszönte a tömeges részvételt a lakosságnak. Irán legfőbb vezetője kezdetben Rohanit támogatta, de Raiszi indulási szándékának bejelentése pillanattól már ő számított az ajatollah emberének annak ellenére, hogy ezt Hamenei nem jelentette be.
Az ultrakonzervatív Ibrahim Raiszi a kampány során hazaárulással vádolta Rohanit mondván, hogy kiárusította, méghozzá olcsón, az iráni érdekeket a Nyugatnak, amikor 2015-ben megállapodást kötött a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt vétójoggal rendelkező állama és Németország) az iráni atomprogramról. Roháni nyilván épp ezzel az eredménnyel kampányolt, de nehézséget okozott számára, hogy a nemzetközi szankciók feloldásától várt gazdasági fellendülés egyelőre elmaradt, a szankciók egy részét pedig még mindig nem oldották fel. Az államfő a nyitás folytatása mellett a belső szabadságjogok bővítését is ígérte, Raiszi viszont a gazdasági hibákat emelte ki, szociális intézkedések sorozatát ígérte és több munkahelyet. A lakosság látványosan a nyitás politikájának folytatása, a szabadságjogok bővítése mellett tette le voksát.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Rijadban kijelentette, reméli, hogy Roháni második mandátumát arra fogja használni, hogy véget vessen Teherán ballisztikus rakétakísérleteinek és felszámolja Irán "terroristahálózatát", helyreállítja a szólás- és gyülekezési szabadsághoz fűződő jogokat Iránban.
Federica Mogherini az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője gratulált Rohaninak, jelezve, az EU készen áll kétoldalú tárgyalásokra a perzsa állammal a térségbeli béke és az iráni polgárok elvárásai teljesülése érdekében.
Vlagyimir Putyin táviratban gratulált. A Kreml közleménye szerint az orosz elnök tovább erősítené az orosz-iráni együttműködést a Közel-Kelet biztonsága érdekében.