A vetítés előtt, Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum januárban kinevezett új igazgatója tartott beszédet, melyben kifejtette, hogy a Körhinta újbóli bemutatójával a Filmarchívum hatvanadik, illetve Fábri Zoltán születésének századik évfordulóját is ünnepeljük. Az év elején beindított vadonatúj digitális fejújítási program keretében pedig pont a körhinta volt az első film, amelyet felújított a Filmarchívum. Ehhez Gérald Duchaussoy, a Cannes classics igazgatója hozzátette: az idén meghívott filmek a jubileumi fesztivál versenyprogramjának hetvenéves történetét idézik meg, amelyben a magyar filmművészetnek kiemelkedő szerepet jutott.
Ahogy Fazekas Esztertől, a Magyar Nemzeti Filmarchívum filmfelújítási menedzserétől korábban megtudtuk, a műnek már volt 1991-ben egy analóg megmentése – ekkor még Fábri Zoltán is részt vett a munkában. Ez annak idején kétmillió forintba került. Az új, digitális restaurálás során visszatértek ehhez a nagyon rongált eredeti nyersanyaghoz és első körben 4K-ban beszkennelték. A tartalmi restaurálás során a hiányzó képi és hangzó részeket, fekete bevillanásokat, illetve a menyasszonytánc során hiányzó húsz másodpercet is pótolták. De, ahogy Fazekas Eszter hangsúlyozta: a nagyon kell ismerni a film világát és technikáját a régi kópiákból, s nem szabad azt önkényesen megváltoztatni, mivel az eredeti művet kell újfent prezentálniuk. Ezért az ilyen felújítások során megtehető dolgokat szigorú „kódexek” határozzák meg.
Magyarországon a Körhinta felújított változatát november első hetében mutatják be a Filmarchívumnak a magyar klasszikus filmekből szervezett fesztiválján a budapesti Corvin Moziban.
