;

Enda Kenny;Fine Gael;

Kenny 15 év után távozik a párt éléről

- Új elnököt keres Írország

Szerda éjfélkor lépett életbe az ír kormányfő, Enda Kenny visszavonulása a Fine Gael éléről. A 66 éves konzervatív politikus hosszú találgatások után jelentette be lemondását. Június 2-ig megválasztják a párt új vezetőjét, majd miután Kenny átadta a kormányzati ügyeket is, végleg megválik a taoiseach – kormányfői – poszttól.

Bár távozása ellentmondásos és régóta érlelődik, nem lehet elvenni tőle, hogy ő volt a jobbközép Fine Gael legtartósabban, 2011 óta kormányzó vezetője (2002 óta állt a part élén). Utódja várhatóan a kormányban jelenleg is szolgáló Leo Varadkar és Simon Coveney közül kerül ki. Előbbi megválasztásának történelmi jelentősége lenne, hiszen a jóléti miniszter indiai bevándorlók gyermeke, egyben az első nyíltan homoszexuális kormánytag.

Enda Kenny valószínűleg szívesebben emlékezik majd a lemondását követő brit, mint a hazai visszhangra. Theresa May brit kormányfő „ jó barátként”, elődje, David Cameron pedig olyan vezetőként jellemezte, „aki jó volt Írország számára és kiváló partnere volt az Egyesült Királyságnak”. Gerry Adams, az ellenzéki Sinn Féin elnöke ezzel szemben nem méltatta a leköszönő kormányfőt, a BBC-n olvasható nyilatkozata szerint Kenny „politikai örökségét a válság, a káosz és a szavahihetőség teljes hiánya jellemzi”.

A búcsúzó kormányfő legnagyobb érdeme, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság után helyreállította a megroggyant ír gazdaságot. Ezen túl a nevéhez fűződik – egy fiatal nő tragikus halálát követően – a terhességmegszakításról szóló törvény módosítása, a melegek házasságkötésének engedélyezése, valamint a gyermekek korábbi intézményes, széles körű bántalmazását bizonyító leleplezések. A Kenny kényszerű távozását kiváltó utolsó ügy rendőrségi korrupciókat tárt fel. Az igazságügyi miniszter és a rendőrfőkapitány is belebukott a botrány eltussolására tett kísérletekbe.

A tapasztalt kormányfő – aki 42 éve parlamenti képviselő – a lehető legrosszabbkor dobta be a törülközőt. A Brexit, különösen az ennek kapcsán felmerülő északír-ír határ kérdése eleve súlyos probléma, de a kezelését nehezíti, hogy Belfastnak jelenleg nincs működő kormánya. Az északír pártok közötti, a hatalom megosztásán alapuló megállapodás határideje június 29-e, ennek elmaradása esetén a tartomány Westminster közvetlen ellenőrzése alá kerülhet vissza, felgyorsítva egy esetleges függetlenségi népszavazás lehetőségét.

A mai voksolás valódi tétje nem a perzsa állam elnökének személye, hanem az, hogy folytatódik-e a nyitás, vagy az Iráni Iszlám Köztársaság visszatér a keményvonalas, konfrontatív útra.