A bejelentést az államfő hivatala is megerősítette egy rövid közleményben. Mindez jelentős előrelépés a macedón belpolitikai válságban, de még messze nem jelenti azt, hogy béke költözne a társadalomba. A 2006-ban hatalomra került VMRO-DPMNE, Nikola Gruevszki pártja ugyanis „sikerrel” osztotta meg a macedónokat. 2015-ben már annyira feszültté vált a helyzet a jobb- és a baloldal között, hogy kis híján polgárháborús helyzet alakult ki, az emberek szinte minden nap utcára vonultak. A jobboldali kabinet korlátozta a sajtószabadságot, a hozzá közel álló cégekkel nyerette meg a jelentősebb közbeszerzéseket, s mintegy 20 ezer embert hallgatott le. A Moszkvához húzó Gruevszki féldiktatúrát épített ki, és Sorost Györgyöt vádolta az ország megosztásával.
Az Európai Unió közvetítésének köszönhetően előrehozott választást írtak ki, de ennek megtartása sem ment zökkenőmentesen, mivel a VMRO-DPMNE csak nagy nehezen ment bele a számos visszaélésre okot adó választási jegyzék frissítésébe. A tavaly decemberben megrendezett voksoláson ugyan Gruevszki pártja két mandátummal szerzett többet a szociáldemokrata SDSM-nél, a parlamentbe jutott albán pártok, a BDI és a Besa Mozgalom jelezte: a baloldallal lépnek koalícióra. Zaev komoly engedményeket helyezett kilátásba a lakosság legalább egynegyedét alkotó albán kisebbség számára, mire a jobboldal kampányt indított az albánok ellen. Ennek csúcspontja az volt, amikor tüntetők egy csoportja behatolt a parlamentbe, s megvert néhány képviselőt, köztük Zaevet. Dühüket az váltotta ki, hogy Talat Xhaferi személyében albán politikust választottak a parlament élére.
Bár a szociáldemokrata elnök már januárban bejelentette, hogy kormányzó többséget hozott létre az albánokkal, Gruevszki szövetségese, Ivanov csak tegnap volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni számára, nyilvánvalóan az Európai Unió nagy nyomására.
