A MOB legbelsőbb köreiből származó információk alapján írta meg a Bors meg a 444, hogy Magyarország Ausztriával közösen pályázna a 2026-os téli olimpiára. Első ránézésre lehetne hanyatt hemperegve röhögni az ötleten, ahogyan mi is tettük, főképpen abszurditása okán. De megkapargatva a kőkemény üzleti ráció rétegeit, kikukucskál alulról a heves önérdek.
Mert miről is van (lenne) szó? Vegyük sorra. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke. Állítólag ő az ötlet szülőatyja. Kósa debreceni polgármesterkedése idején volt a Debreceni Sportcentrum vezetője Orendi Mihály. Ő lett a megújult Magyar Olimpiai Bizottság téli sportágakért is felelős alelnöke.
Ha hegyeket nem is, de hetet-havat összehordhat nekünk, mert hát jéghokizni meg korcsolyázni tényleg lehet az Alföldön is. Más kérdés, hogy a sógorok hülyék lennének lepasszolni nekünk ezt a szeletet. Meg aztán miért is közösködnének egy éppen az olimpiai népszavazástól elgyávult kormánnyal?
Vagyis mi csinálnánk a közös olimpiát, csak az osztrákok ne tudjanak róla.
Indíték tehát van. Indulhatnak Garancsiék a jégcsarnok-építésekkel. Mészáros Lőrinc ammóniagyárat vesz, megy a tao a műkorcsolyába, szponzor a Roszatom, satöbbi. Vegyük ténynek: a megrendezés valóban felmerült, hisz Orendi úgy válaszolt a Bors kérdésére, hogy „magánjellegű beszélgetésekről nem szokásom nyilatkozni”.
Kósa Lajos, a Fidesz jereváni rádiója egy szóval kommentálta a kérdést, pályázunk-e: nem. Ehhez képest kissé árnyaltabb a MOB főtitkárának közlése: „felmerülhet egy esetleges magyarországi téli olimpia rendezésének ötlete, de ennek hátterét alaposan meg kell vizsgálni”.
Látnunk kell: őrült pénzeket lehet minden ilyesmire fölöslegesen elpacsizni, mert sok az éhes száj.
Magyarország egyetlen szerencséje, hogy nincsen tavaszi, meg őszi olimpia is.