A “nukleáris opció” bevetését kezdeményezi Magyarországgal szemben az Európai Parlament, amely mai plenáris ülésén 393 igen szavazattal 221 ellenében jóváhagyta a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalását.
A négy balliberális párt — a szocialisták, a liberálisok, a szélsőbal és a zöldek — által benyújtott határozati javaslat úgy kapott többséget, hogy azt jónéhány képviselő megszavazta a Fidesznek otthont adó Európai Néppárt (EPP) soraiból. A kereszténydemokrata politikai csoport vezetése tegnap szabad kezet adott a tagoknak az állásfoglalás jóváhagyására. Az EP kevésbé kritikus hangvételű és a nukleáris opcióval nem fenyegető indítványáról nem szavazott a képviselőtestület.A szöveg megállapítja, hogy az Orbán-kormány működése egyértelműen veszélybe sodorja az európai uniós alapértékeket, ezért indítványozza a szankciókkal is fenyegető eljárás megindítását. Az EU szerződése szerint az úgynevezett 7. cikk szerinti procedúrát bármely uniós intézmény kezdeményezheti. Erre azonban még sohasem volt példa.
Forrás: European Parliament/Facebook
A sorrendben hatodik, Magyarországról szóló határozatában az EP úgy döntött, hogy nem vár tovább a többi intézményre, és a kezébe veszi az irányítást. Erre felhatalmazást ad saját eljárási szabályzata, amely kimondja: a parlament egy különjelentést — indoklással ellátott javaslatot — fogadhat el, amelyben felkéri a kormányközi Tanácsot, hogy indítsa el a 7. cikk szerinti eljárást. Ennek a procedúrának az első lépése annak a leszögezése lenne, hogy Magyarországon fennáll a veszélye az uniós alapértékek megsértésének. Az eljárás következő, második szakaszában derülne csak ki, hogy a magyar kormány döntései pusztán fenyegetik a demokratikus elveket, vagy valóban meg is szegik azokat. Csak ennek megállapítása után kerülhet sor tényleges szankciók elrendelésére, amelyhez a kormányközi fórum nagy többségének az egyetértése szükséges. Megfigyelők szerint kicsi az esély arra, hogy a folyamat eljut a végső szakaszába.
A képviselőtestület mai határozata a hosszú procedúra kezdetének ígérkező különjelentés elkészítésére kéri fel az állampolgári jogi bizottságot. Az értékelés előreláthatólag csak hosszú hónapok múlva kerülhet a plenáris ülés elé, ha simán veszi az addigi akadályokat.
A megszavazott állásfoglalás elítéli az Orbán-kormány tevékenységét, és úgy ítéli meg, hogy az elmúlt néhány évben “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon. Helyteleníti a migránsokkal, a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni bánásmódot, a sorozatos jogsértéseket. Szóvá teszi a romák oktatási szegregációját, és aggályainak ad hangot a civil szervezetek elleni támadások és a médiapluralizmust veszélyeztető kormányzati lépések miatt.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás nyomon követését jelentő "kiegészítő felszólító levél" ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő aggályokat.
A plenáris ülésen megszavazott módosító indítvány “nyomatékosan kéri a magyar kormányt, hogy haladéktalanul függessze fel a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényben foglalt valamennyi határidőt, és haladéktalanul kezdjen párbeszédet az egyesült államokbeli hatóságokkal… a Közép-európai Egyetem jövőbeli működésének biztosítása érdekében”. A szöveg nyilvános kötelezettségvállalást kér Orbánéktól arra, hogy az egyetem szabad intézményként Budapesten maradhat.
A képviselők egyben felszólítják a magyar kormányt, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. Utóbbit pedig az uniós források magyar kormány általi felhasználásának ellenőrzésére bátorítja. Jut a kritikából az uniós végrehajtó és ellenőrző testületnek is, amely az EP szerint csak a jogszabályok betartásának technikai vonatkozásaival foglalkozik, és nem veszi figyelembe a magyar kormány intézkedéseinek együttes hatását a jogállamra.
A parlamenti állásfoglalás ismét leszögezi, hogy szükség van a tagállamok demokratikus teljesítményének rendszeres ellenőrzésére valamennyi intézmény bevonásával.
