Tarlós István április végén sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy belső ellenőri jelentés nyomán az eddigi vezérigazgató, Csontos István benyújtotta, ő pedig elfogadta a lemondását. A revizorok többek között azt állapították meg, hogy a közszolgáltató cég 130 éves működésének egyik legnagyobb válságába jutott. Ennek okai között nem csupán az államosítást, a jelentős elvonásokat, a növekvő bürokráciát, a folyton változó jogi környezetet és a rezsicsökkentést említették. A vizsgálat szerint ugyanis a cég tervezését „erős és kiszámíthatatlan politikai hatások” érik, a közbeszerzéseknél pedig ugyancsak „erős külső ráhatások” tapasztalhatók. Kiemelt része a jelentésnek, hogy „a szervezeten belül 7-8 informális hálózat működik”.
Korábban a Magyar Nemzet egy a múlt év végén a vezérigazgató és a szakszervezeti vezetők belső megbeszéléséről készült hangfelvétel alapján megírta a felvetett problémák között, hogy a 2010 utáni uniós projektekkel is bajok vannak. Egyebek mellett elhangzott, hogy milliárdokért „használhatatlan célgépeket” szereztek be, s a házhoz menő hulladékszállítás is óriási veszteségeket okoz. Az FKF-nél egyébként a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya büntetőeljárást is folytat.
Ha igaz, hogy informális hálózatok bénítják a céget, akkor azokat „el kell hárítani” mondta Tarlós.
Amint arról a Népszava korábban már beszámolt, Göbölös és az AH több korábbi vezetője a közelmúltig a Magyar Nemzeti Bank elnökének biztonságát szolgálta.
Érdemes megjegyezni, hogy Tarlós egyik régi bizalmasa, Pető György, a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság vezetője is volt titkosszolga: a rendszerváltásig az állambiztonsági szolgálatoknál dolgozott.
