A migrációs ügyekért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.
Eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban pozitív irányú elmozdulás történt - mondta Avramopulosz, aki azt is hozzátette, hogy szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van elkötelezettségre, politikai szándékra és minden tagország szerepvállalására. Az uniós biztos nyomatékosan leszögezte, hogy a szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez. Miközben több uniós tagállam fokozta a részvételét, sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető - itt Avramopulosz nem titkoltan Magyarországra és Lengyelországra célzott.
Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki jelezte, hogy noha ő maga soha nem volt a kötelező kvóták híve, de látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell. Miként fordulhatott elő, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit? - tette fel a kérdést a néppárti politikus, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.
Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő megismételte azt a már többször hangoztatott véleményt, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő - mondhatni természetesen - elfogadhatatlannak nevezte a "migránsok" bármiféle kötelező szétosztását. Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme - jelentette ki Gál, aki a "hazám" kitétellel egy (vélemény)kalap alá vett minden magyar állampolgárt, amire természetesen senki nem hatalmazta fel. A fideszes politikus elmondta, hogy Magyarország eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre, és a kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.
Majd Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője emelkedett szólásra, aki szerint a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk. Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz. A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani - hangsúlyozta a DK-s politikus.