A képviselők 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amely egyebek mellett rögzíti, hogy mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.
Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú tehernövekedés elkerülésével indokolt a kormány. A második félévre, azaz július 1-jétől 7,5 százalékot kell megfizetni. A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót, s elrendeli annak visszatérítését az adóvisszatérítés szabályai szerint. Rendelkezik arról is, hogy az ugyanezen határidőig bevallott, de meg nem fizetett adót a továbbiakban sem kell befizetni. A módosítások között szerepel az is, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.
Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: a civilek elleni intézkedéseket a nagyobbik kormánypárt "aljas és sunyi módon" a 2018-as költségvetést meglapozó törvényekben rejtette el. A civil szervezeteket szolgáltatásokkal segítő civil információs fórumoknak ugyanis az lesz a dolguk, hogy folyamatosan tájékoztassák a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke által vezetett Nemzeti Együttműködési Alapot. Ez a besúgórendszer az ötvenes évek stílusát idézi - szögezte le a szocialista politikus. A kormányoldal láthatólag nagyobb sebességre kapcsol a saját álcivil szervezeteinek létrehozásában is. Létrejönnek az úgynevezett családi esélyteremtési önkéntes házak, és a kormány fogja eldönteni, mely civil szervezetek működtetik azokat. Bárándy Gergely szerint ez tökéletes orosz minta.
A törvénymódosítást az Európai Bizottság (EB) azon határozata indokolta, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta és jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól, a jogvita ugyanakkor nem halasztja el az EB határozatának végrehajtását.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben hozott határozatot, hogy a reklámadó tervezete több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és a százmillió alatti árbevételű cégek kivételét is.
lásd még: Hadiállapot
