Kevés ideig örülhetett Kis-Benedek György annak, hogy múlt pénteken aranyérmet nyert rizlingszilvánija, s ezzel övé lett a 2017-es Gyöngyös város bora cím is: egyetlen nappal később hatalmas jégeső zúdult a Mátrára, s úgy elverte az ültetvényeket, hogy idén csak kevesen szüretelnek ezen a vidéken. Ő sem lesz a szerencsések között.
Állunk a Sárhegyen, a terület két nappal a vihar után is iszapos. Tőlünk ötven méterre egy furgon ragadt bele az átázott talajba, reggel óta próbálják kihúzni. Kis-Benedekék hat hektáron gazdálkodnak, de az idei termésnek nagyjából búcsút mondhatnak.
"Először jött a rendkívül hideg tél, sok tőke kifagyott. Május 5-én nyakunkba kaptuk az első jégesőt, az levitte a hajtások húsz-harminc százalékát, most szombaton meg elment a maradék" - mondja reményvesztetten. Hétfőn már bent járt a falugazdásznál, ám nem sok jóval biztatták: a kárenyhítési alap szűkös, nem biztos, hogy mindenkinek jut majd belőle. Ráadásul a kárenyhítés sosem jelent egyet a kár megtérülésével, hisz legfeljebb a töredékét fedezi a kiesésnek. Kis-Benedek György most áldja az eszét, amiért pár éve fóliázásba is belekezdett. Igaz, így szinte se éjjele, se nappala, viszont a család megélhetését legalább a zöldségek egy ideig fedezni tudják.
Benedek Orsolyáéknak Nagyrédén az almát és a meggyet verte el a jégeső: a kétszáz hektárból hatvanon-hetvenen biztosan nem lesz gyümölcs. "Nem magunkat akarjuk sajnáltatni, bár errefelé most mindenki szomorú, tudjuk, mit jelent az, amikor a természet mindent letarol. A következmények azonban az egész országot sújtják majd. Drága lesz a meggy, a meggylé, a befőtt, s ez drága lesz Budapesten is". Aki a mezőgazdaságból él, annak a költségei minden évben ugyanakkorák, függetlenül a bő vagy a rossz terméstől, ezt senki sem tudja "lenyelni", mindenki továbbhárítja a fogyasztókra.
Jégkár a mátrai borvidéken MTI Fotó: Komka Péter
"Biztosítás, ugyan már…!" - legyint, amikor arról kérdezem, nem lenne-e ésszerű ilyen módon is védeni a termést. Nemcsak nekik, de akörnyékbeli szőlészeknek sincs a károk enyhítésére biztosításuk. "Mutasson valakit, akinek jó tapasztalatai vannak ezen a téren, s rendesen kifizették neki, ami járt, nem pedig az apró betűs részekre mutogattak" – mondják többen is.
Hordós Attila, gyöngyösi hegybíró szerint nem csak az ő ötszáz hektáros hegyközségi területüket, de a szomszédos Abasárt, Visontát, Karácsondot is elverte jég. Pedig Visontán még jégágyúval is védekeztek, de ezúttal olyan elementáris erővel söpörte el őket a katasztrófa, hogy szinte meg sem érezték a kárelhárító készülékek hatását.
Ám a borászok nem csak magukért aggódnak. Évente több száz, zömmel nehéz sorsú család megélhetése függ itt a szőlőtől: a januári metszéstől az októberben-novemberben befejeződő szüretig dolgoznak kint a földeken, vagy bent a pincészetekben. Ha nincs mit művelni, nem lesz fizetésük, márpedig nekik nincsenek tartalékaik a párnacihában, amivel átvészelhetik a nehezebb hónapokat.
A jégágyú mintegy 500–600 méter sugarú körben nyújt védelmet a jégverés ellen, ami megfelel 70–100 hektárnak. Éves üzemeltetési költsége viszonylag csekély, jelentősebb kiadást gyakorlatilag csak a működtetéséhez szükséges acetiléngáz pótlása képez. Az éves védekezéek számától függően évente 200–500 ezer forintos költséggel lehet számolni, ami a védett terület méretétől függően évente hektáronként 10–20 ezer forintnak felel meg. Egy üzemóra önköltsége 20–30 ezer forint között van.
