Ma hozzák nyilvánosságra a Policy Agenda számításai alapján a 2016. évi létminimum-adatokat. A Népszava információi szerint tavaly ugyan kevesebben éltek ez alatt a határ alatt, mint egy évvel korábban, de még mindig nem jobb a helyzet, mint a gazdasági válság előtt. Ennél sokkal rosszabb hír, hogy a legnagyobb gond változatlanul a gyermekes háztartások körében van, közülük arányaiban több mint kétszer annyi család él a létminimum alatt, mint a gyermeket nem nevelőknél. Ez pedig megkérdőjelezi a kormány családtámogatási intézkedéseinek hatékonyságát.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Policy Agenda munkatársai másodszor számították ki a létminimum értékét, miután 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertani okokra hivatkozva beszüntette az adatok ilyen típusú összesítését.
A tavaly ilyenkor nyilvánosságra hozott 2015-ös magyar létminimum értéke egy főre havi 88 016 forint volt. A kutatóközpont legfrissebb számításait ugyan csak ma délután ismerhetjük meg pontosan, de ha a gyermekes családok anyagi helyzete nem javult, akkor változatlanul igaz, hogy az 1,8 millió magyar gyerek közül minden harmadik szegénységben él.
Magyarország – az Eurostat adatai szerint – Bulgáriával és Romániával van egy szinten – emlékeztetett az év elején az Új Egyenlőség című társadalomelméleti magazinban a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik legismertebb hazai szakembere. Herczog Mária szerint nem tükrözi a valóságot az a KSH adat, hogy 2015-ben Magyarországon 136 ezer veszélyeztetettként regisztrált gyermek élt, ráadásul ennek a statisztika maga mond ellent, amikor a 2015/2016-os tanév oktatási adatai közt már 212 ezer halmozottan hátrányos helyzetű iskolás korú gyerekről beszél.
Bármilyen tragikus, valójában tehát nem tudni, hány gyermek él nagyon nehéz körülmények között Magyarországon, de szociológusok határozottan állítják, a valós szám a fenti adatok sokszorosa, a statisztikán csak az Orbán-kormány számítási trükkjei javítottak az utóbbi években.
A szerény, tartalékok képzését nem fedező, de tisztes megélhetést biztosító létminimum tavalyi ismertetésekor a MASZSZ hangsúlyozta, hogy a magyar háztartások 35 százaléka ez alatt az érték alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. Az idei, több évre szóló bérmegállapodás hatására ugyanakkor már most biztosnak látszik, hogy 2018-ban a minimálbér eléri az egyszemélyes, egykeresős létminimum értékét, ami a szakszervezetek régi követelése volt.