A Balaton-partra vezető legforgalmasabb sétány és számos vízparti utca már évek óta a fákon fészkelő varjak károgásától hangos. A lakók az idén úgy vették észre, hogy soha nem volt ilyen nagy számú madár a városban és ennyire szemtelenek, „otthonosak” sem voltak korábban. Három éve is hiába kért már Siófok felmentést „az életidegen természetvédelmi előírások alól”, amikor a fák tavaszi gallyazását állította le az illetékes nemzeti park a városban, a varjak fészkelési időszakára hivatkozva.
A helyi képviselő-testület ülésén arról beszéltek a városatyák: óvodák, iskolák udvarán jelentek meg a madarak, piszkot hagyva maguk után; ez a közegészségügyi probléma miért nem fontosabb a varjak védelménél? A Siófok-környéki gazdák is panaszkodnak, mert kieszik az elvetett kukoricát a földjükből.
- Hiába kértünk segítséget, az illetékes szaktárca válaszában azt javasolta: a fészkes fák alá helyezzünk ki sátrakat – mondta a Népszavának Lengyel Róbert polgármester, aki szerint a varjak rendkívüli mértékű elszaporodása a turizmust is veszélyezteti és közegészségügyi problémákat is felvet. - Gyérítésükre továbbra sincs lehetőség – írta a Földművelésügyi Minisztérium. A válasz szerint a vetési varjú 2001 óta védett, mivel a számuk vészesen csökkent a korábban a mezőgazdasági területeken végzett ritkítás miatt. A varjak nagy része éppen emiatt nagyobb biztonságot keresve költözött be a városokba. A szaktárca szerint a fészkek eltávolítására egyedi engedéllyel közérdek, vagy közegészségügyi szempontok esetén van lehetőség, de ez sem hosszú távú megoldás, mert a varjak ez esetben új költőhelyet keresnek az adott településen.
A polgármestert nem nyugtatta meg a minisztérium válasza, már csak a közelgő szezon miatt sem; a városvezetés utánajár, hogy például repterek, vagy más kiemelt objektumok esetében milyen megoldást engedélyeztek a hatóságok a hasonló problémára.
A korábbi irtás elől a városokba menekült varjak jól érzik magukat az ember környezetében, hiszen élelmet is találnak az eldobált szemétben – mondta a Népszavának egy természetvédő. Úgy vélte, meg kell tanulnunk együtt élni velük, ha már egyszer sikerült urbanizálnunk őket. Ma már vissza se nagyon lehetne szoktatni őket a természetbe; a városokban, falvakban nőnek fel, az ad nekik biztonságot. A védekezés pedig azért sem egyszerű, mert a varjúfélék intelligensek, gyorsan tanulnak, alkalmazkodnak.
