Szeptemberre szociális alapú áram- és gázárcsökkentési javaslatot dolgoz ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – közölte lapunkkal az energiahatékonyságot népszerűsítő „energiakövet”-pályázat eredményhirdetése után Dorkota Lajos, a hivatal elnöke. Rögzítette: eddigi kutatásaik szerint a kedvezményezetti körbe beletartozhatnak a nehéz szociális helyzetűek, a nagycsaládosok vagy akár a nyugdíjasok is. A csökkentés lehetséges mértékét nem kívánta megbecsülni. Arra a kérdésünkre, hogy a lépés egyszerre történne-e meg – akár már a téli szezon előtt -, hangsúlyozta: mindkét energiatarifa-javaslatukat egyszerre terjesztik be, az azt követő döntéshozatalra viszont nincs ráhatásuk. Szavai szerint a többi közműre – például távhőre, a vízre vagy hulladékra – a vizsgálat nem terjed ki.
Más forrásból származó ismereteink szerint az előkészítő munka során felmerült a Fidesz-körökben kommunikációs telitalálatnak tartott karácsonyi Erzsébet-utalványhoz hasonló rezsiutalvány ötlete is. Ez esetben a kedvezményt az állam állná; tarifacsökkentés esetén viszont azt a szolgáltatókra terhelnék. Nem mindegy: módszertantól függően a lakosság akár több mint 40 százaléka is rászorulónak minősül.
A közműhivatali elképzelés merőben meglepő. 2007-2011 között a háztartások egy ív kitöltésével már folyamodhattak szociális alapú gázártámogatásért. Ezt a központi költségvetés állta, ami a csúcsévekben már évi több százmilliárdot tett ki. A rendszert a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió követelésére a Bajnai- és az Orbán-kormány fokozatosan kivezette. A szociális tarifa azóta is az ellenzék és a szakértők – például az Orbán-kabinet egykori energiaügyi helyettes államtitkára, Holoda Attila - vesszőparipája.
Bírálatuk lényege, hogy az egységes árcsökkentés leginkább a nagy fogyasztásúaknak kedvez, akik jó része módos, így ez igazságtalan. A Fidesz – például Lázár János kancelláriaminiszter - eme érvrendszert eddig a lehető legerélyesebben visszautasította. Németh Szilárd rezsibiztos néhány éve odáig ment, hogy nem szeretnék a lakosságot mindenféle papírok kitöltésével vegzálni. A bírálókhoz furamód csatlakozott a korábban a kivezetést kikényszerítő EU is. Az Orbán-kabinet által a nemzeti konzultációs íven támadott brüsszeli javaslat a központi áramármegállapítás betiltásán túl a tarifában rászorultsági különbségtételt is szorgalmaz. Dorkota Lajos ennek kapcsán határozottan leszögezte: elképzeléseiknek semmi köze az EU sokat bírált javaslatcsomagjához. Kevéssé ismert viszont, hogy különböző szerveknél ma is igényelhető szociális alapú rezsitámogatás vagy más kedvezmény.
Önmagában az ármérséklési terv – különös tekintettel arra a tényre, hogy 2018 elején választások következnek – a legkevésbé se fura. Az ellenzék – kiváltképp a szocialisták – három éve hasztalan követelnek további rezsicsökkentést arra tekintettel, hogy a 2013-2014-es ármérséklési hullám óta a nemzetközi olajkurzus a harmadára esett, a lakosság rezsije mégse csökkent tovább. A Fidesz-KDNP ezt a vádat meglehetős zavaros érveléssel igyekszik kivédeni, a „rezsicsökkentés eredményeinek megvédése”, a kiszámíthatóság hangsúlyozásán túl nem létező statisztikák ismételgetésével. Azóta a nemzetközi olaj- és gázárak kissé megugrottak. Így lapunk korábbi számításai szerint – a négy évvel ezelőtti olajárcsúcs idején eldöntött, összességében mintegy 25 százalékos központi rezsicsökkentést is beleszámítva – lassan elillan a további mérséklési mozgástér.
A kormányerő ezt a logikát is alapjaiban vitatja. Már a rezsicsökkentésről se a nemzetközi árakra, hanem az energiaipar általuk vélt „luxusprofitjának” letörésére hivatkozva döntöttek. Noha a lépés kétségkívül az energiaipartól (meg a többi fogyasztótól) csoportosított át pénzeket a lakossághoz, az a jelek szerint nem a „luxusprofitot”, hanem a teljes hasznot elvitte. Így a szolgáltatók az állami közműnek egyszerűen átadták a lakossági ellátást. Bár a leeső beszerzési árak és a szinten maradó lakossági díjak közti különbség miatt az elmúlt három év során mégis luxusprofitot halmozhatott fel az iparág, annak jó része már állami, így erre a Fidesz nem is „lő”. A közműhivatali terv ugyanakkor azt igazolhatja, hogy további, általános rezsicsökkentésre már a kormány se lát lehetőséget.
Augusztusban hűtő- és mosógéptámogatás
FOTÓ: Thinkstock
Augusztus 7-től 28-ig térségenként különböző napokon lehet folyamodni állami hűtő- és mosógépcseretámogatásért az erre rendszeresített internetoldalon. Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca tájékoztatásából. Ennek keretében akár 25-45 ezer forintos támogatás is nyerhető. Első nap az Észak-, 9-én a Dél-Alföld, 14-én Észak-Magyarország, 16-án Nyugat-, 21-én Dél-, 23-án Közép-Dunántúl, az utolsó nap pedig Közép-Magyarország a soros. Az összesített forrás 600 millió forint, amit térségenként háztartásszám szerint osztottak le. Ez a korábbi tapasztalatok szerint már a kezdőnapon, néhány óra alatt kifogy.
