Nyolc év ború után ismét felragyoghat a nap a Koreai-félszigeten. „Napfény-politikának” hívták ugyanis azt az 1998 és 2008 közötti időszakot, amikor Dél-Koreában baloldali kormány volt hatalmon, s felélénkültek a gazdasági-diplomáciai kapcsolatok Észak-és Dél-Korea között. Most is ez várható, hiszen a tegnap beiktatott Mun Dzse In a rendkívül szerény, 10 perces ceremónia után elmondta: megfelelő körülmények között akár Phenjanba is ellátogatna. Jelzésértékű, hogy az új elnök – aki észak- koreai menekültek fia - már az első napján deklarálta szándékát.
Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője szerint az utóbbi hetek feszültsége után enyhülés várható a régióban. Phenjan aligha adja fel nukleáris ambícióit, ám ha Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal enyhül a feszültség, elképzelhető, hogy hónapokig, akár évekig nem kerül sor újabb nukleáris tesztre. „Az észak-koreai tömegtájékoztatás már kedden, az elnökválasztás napján a feszültség enyhítése mellett állást foglaló nyilatkozatokat adott ki” – mondta a Népszavának Csoma, aki hozzátette: a két ország közeledésében annak is szerepe van, hogy Phenjannak megromlott a kapcsolata Kínával, miután szövetségese, Peking „pálcát tört fölötte az elmúlt időszak vállalhatatlan lépései miatt”. A szakértő szerint Észak-Koreának azért is fontos a dél-koreai közeledés, mert az 1998-2008 közötti időszak tapasztalatai alapján a rezsim komoly gazdasági együttműködésre számíthat.
De ami még ennél is fontosabb lehet politikailag, az a turisztikai kapcsolatok esetleges újraindulása. 1998-ban, az akkor hivatalba lépő kormányzat első lépéseinek egyike volt, hogy létrehozta a turisztikai kapcsolatot Phenjannal. „Ez szinte virtuálissá tette a megosztottság állapotát. Az ilyen kapcsolatok, a majdani egyesítés, és az észak-koreai rezsim belső eróziója szempontjából is nagyon fontosak” – magyarázta lapunknak Csoma Mózes.
Az dél-koreai lakosság 41 százaléka azonban nem csupán Észak-Korea politikája miatt szavazott az egykori emberjogi ügyvédre a keddi előre hozott voksoláson. Változást akartak az elmúlt 9 év konzervatív kormányzása, és a jelenleg börtönben ülő Pak Gun Hje elnök után, aki egy korrupciós botrányba bukott bele. A tavaly ősszel kezdődött, ún. gyertyás forradalomnak nevezett tüntetéssorozat betetőzése Mun győzelme. A tüntetések a konzervatív elitben való csalódást fogalmazták meg. Csoma szerint azonban, ha az elégedetlenség és a tüntetések gyökerét keressük, vissza kell menni 2014 tavaszáig.
„Ekkor következett be a Sewol kirándulóhajó katasztrófája, amely során több száz iskolás gyerek vesztette életét. A dél-koreai közvélemény úgy érezte, hogy az elnök és a hatóságok nem megfelelően kezelték a helyzetet. Ettől kezdve az indulat folyamatosan nőtt a kormányzó konzervatív elit iránt. Ez csúcsosodott ki a gyertyás forradalommal, és betetőzött a mostani győzelemmel.”