Tíz százalékkal drágulhatnak idén átlagosan a gyümölcsök a tavalyi árakhoz képest óvatos előrejelzések szerint. Ezt a szamóca egekbe szökő árainál máris tapasztalhatják a vásárlók. A drágulásnak azonban nem az áprilisi fagykár a legfőbb oka. Az előzetes becslések alapján 5-10 százalékos lehet a kertészetek, ültetvények vesztesége, ami töredéke a tavalyi 30-40 százalékos fagykárnak. Összességében a 80 ezer hektárnyi hazai gyümölcsös területből mintegy 15-20 ezer hektárt érintett a fagykár.
A fagy nem azonos mértékben érintette a hazai termőterületeket. A leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi része, illetve Zala, Vas, Bács megye volt érintett, de Heves megyében is megfigyeltek fagykár sújtotta gyümölcsösöket. Elsősorban az alacsonyabban fekvő, illetve a völgyekben található ültetvényeken okozott gondot az áprilisi fagy.
Nyugat-Európában viszont sok gyümölcstermő területen a sokkal veszélyesebb száraz fagy pusztított. Emiatt jelentős terméskieséssel kell számolni, s ez felhajtja az árakat. Észak-Olaszországtól föl a németországi, belgiumi, hollandiai gyümölcsösökig, főképpen a német cseresznye- és meggytermő régiókig, a száraz hideg akár 50-70 százalékos pusztítást is végezhetett.
Néhány százalékkal drágulnak idén a zöldség-gyümölcs konzervek, hűtött termékek is. A pontos mérték júniusban derülhet ki, amikor az idei termés a feldolgozókba kerül. Az alapanyagok árai várhatóan emelkednek idén is, s a feldolgozók sem nyelhetik le a drágulást, legalább is teljes egészében nem. A fogyasztókat valószínűleg az sem vigasztalja, hogy a feldolgozott termékek árát nem csak az alapanyagok drágulása, hanem a kötelező minimálbér és szakmai bérminimum emelés is feljebb húzza. Az ágazatban ugyanis jelentős részben minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalókat. Már akik még az ágazatban vannak, mert a hűtő és konzerviparban is egyre égetőbb a munkaerőhiány.
Szerencsére legalább feldolgozó üzemből van elegendő. A hazai hűtőipar nagy részben ma is magyar tulajdonban van. A konzervipar vegyesebb képet mutat, mert jobban megsínylette a rendszerváltást, miután főleg a kelet-európai piacokra termelt, s bedőltek a nagy állami partnerei. Se technológiailag, se a piaci ismereteket tekintve nem volt fölkészülve a váltásra. Bár jelentős nemzetközi cégek vásárolták be magukat
Magyarországon, azért az utóbbi 10-15 évben a magyar tulajdonban lévő konzervgyárak is megerősödtek – említette a Népszavának Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke. A feldolgozók többnyire a nagy gyümölcstermesztő régiókban találhatók, különösen a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon épültek ki jelentősebb kapacitások. A gazdák termését 15 meghatározó méretű zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem és sok kisebb feldolgozó vásárolja fel.
Árharcok minden évben kitörnek egyes gyümölcságazatok és a feldolgozók között. Ennek elsősorban az az oka, hogy valamelyik fél nem piacképesen kalkulál: vagy túl sokat kér a termésért, vagy túl keveset kínál érte.
Hosszú évek trendjét figyelembe véve, a megfelelő üzemméretű, európai szintű, korszerű ültetvények általában nyereségesen képesek termelni, míg a korszerűtlen, elavult szerkezetű gyümölcsösök többnyire veszteséget termelnek – vélte a szövetség elnöke. Szemléletváltásra és arra lenne szükség, hogy minél több korszerű technológiával és fajtával dolgozó ültetvény legyen.
Jelentősen mérséklődhetnének a feldolgozott termékek árai, ha a kormányzat a feketegazdasággal legfertőzöttebb agrárágazatban is levinné a 27 százalékos áfát 5 százalékra. A feldolgozóiparban elhanyagolható a feketegazdaság, de a friss zöldség-gyümölcs kereskedelemben igen jelentős – vélte Sebesta Péter. Érthetetlen okokból, éppen az a szegmens marad ki rendre ezekből az intézkedésekből, amelyben a becslések szerint 50-70 százalék körüli az illegális kereskedelem aránya.
A magyar piac túl kicsi, nem képes befolyásolni az európai folyamatokat, így a nemzetközi trendek húzzák magukkal a magyarországi árakat is. Áremelést eredményez például, hogy kevesebb lesz import, illetve a magyar termés egy részét elszívja a nyugat-európai piac. Nagy kérdés, hogy a spanyol, a dél-olaszországi termelők mennyire képesek majd pótolni a kieső termést.
A gyümölcságazatnak az volt a "szerencséje", hogy nedves hideg árasztotta el az országot. A korszerű kertészetekben pedig a fagygyertyákkal, egyéb korszerű védekezési módszerekkel mínusz 5 foknál is eredményesen védekeztek.
A terméskiesés mértékéről két hét múlva már többet lehet majd tudni, de figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak az elfagyott virágok, terméskezdemények jelentenek veszteséget, hanem az is, hogy a hűvös, csapadékos időjárás miatt nem "dolgoztak" a méhek, nem porozták be a virágokat - említette a Népszavának Ledó Ferenc, a Fruit-Veb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az előzetes felmérések alapján a legjelentősebb kár az almásokat, majd a meggy-, illetve a cseresznyeültetvényeket érte, de a szilva is érdemi veszteségeket szenvedett el.
Ledó Ferenc: A magyar termés egy részét elszívja a nyugat-európai piac
A szakember elmondta, valószínűleg a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebb az időjárás. Egyre korábban kezdődik a gyümölcsfákon a virágzás és a különböző fajták egyre kevésbé tartják be a hagyományos "menterendet". Tavaly már az őszi- és kajszibarack, a meggy, a cseresznye, a korai almafajták szinte egyszerre borultak virágba. Korábban a mandulafák után április első napjaiban következett a kajszi, majd az őszibarack, utána a cseresznye, a meggy, a szilva következett, s április utolsó napjaiban pedig az almások virágoztak. Az utóbbi időszakban azonban az északi régiókban is április utolsó dekádjában az almafák is virágot hajtanak. Átlagosan 10 nappal korábban ébrednek a gyümölcsösök, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Csakhogy minél korábban és minél több fajta gyümölcs virágzik egyszerre, annál nagyobb a fagykár esélye. A fogyasztó abban bízhat, hogy vannak egymást helyettesítő gyümölcsfajták. Egyebek mellett a dinnye az őszibarackkal nagyjából egy időben jelenik meg a piacon, tehát ha jó a dinnye szezon, a kevesebb barack ára sem szabadulhat el túlságosan, mert dinnyét vásárol helyette a fogyasztó.
Az első hazai primőr az eper, ami már áprilisban megjelenik. Szezon elején jóval magasabb áron kínálják, mint az előző év kifutó szakaszában. Ez nagyjából igaz a többi gyümölcsre is, kivéve, ha például fagykár pusztított az ültetvényeken és a kis termés miatt végig kitart a magas ár. A kajszibarackkal már többször előfordult ilyen "ár stabilitás".
Érdekes jelenség, hogy éppen az eper esetében a spanyol import olcsóbb, mint a hazai fóliás, vagy szabadföldi gyümölcs. A szakemberek szerint ebben szerepet játszik az is, hogy az észak-afrikai, valamint a spanyol termelőknek nem igen kell költeniük a fóliasátrak fűtésére, és az uniós csatlakozás óta megjelenő főleg román idénymunkások viszonylag olcsón foglalkoztathatók. A költségeket tovább csökkenti, hogy a fekete munka Spanyolországban sem számít ismeretlen fogalomnak.
A magyar fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya 25,9 százalék. Az alacsony jövedelműeknél ez az arány azonban eléri a 31,6 százalékot, a nyugdíjasoknál pedig a 28,2 százalékos - nyilatkozta a Népszavának Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. A magas jövedelműek kosarát húzza le legkevésbé az élelmiszerfogyasztás, abban mindössze 22,7 százalékos a részesedése. A nyugdíjasok élelmiszer fogyasztásának 12 százaléka a burgonya, friss zöldség, gyümölcs, illetve déli gyümölcs. Őket sújtja leginkább az élelmiszerárak tavaly ősz óta megfigyelhető emelkedő inflációja. Tavaly éves szinten ez alig érte el az 1 százalékot, míg idén az első 3 hónapban már 2,2 százalék volt. Ez az érdemi élelmiszerár-növekedés az idei áfacsökkentések ellenére következett be.
Nem javítja a magyar gyümölcságazat versenyképességét az sem, hogy egyelőre kisebbségben vannak a korszerű technikát, technológiát alkalmazó gazdálkodók a hagyományos, gyengébb hatékonyságú módszerekkel tevékenykedő termelőkhöz képest. Nyugat-Európában éppen fordított az arány, mert aki lemarad, az kiesik a versenyből.
Ma még nem tudni, hogyan működik a jégeső elleni védelem, mekkora jégkárral kell számolni, hogy lesz-e aszály, vagy sem. A hazai gyümölcsösöknek sajnos csak töredékét öntözik. Biztató, hogy legalább megindult az intenzív poszméh tenyésztés, ami eredményesebbé teheti a beporzást, mert a poszméh a házi méhvel ellentétben plusz 15 Celsius fok alatt is hajlandó nektárt gyűjteni. A gyümölcstermesztők többnyire fizetnek a méhészeknek azért, hogy az állományukkal megtelepedjenek virágzáskor az ültetvényen. Ez is növeli a költségeket.
Az érdemi versenyképesség javuláshoz évi 5-6 ezer hektár gyümölcsöst kellene korszerűsíteni. Ez a szinten tartáshoz lenne elegendő. Ezzel szemben 5 évre jut 8-10 ezer hektár korszerűsítésére elegendő támogatási forrás. Jelenleg nagyjából 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt Magyarországon. Erről a területről évente 800-900 ezer tonna gyümölcsöt szüretelnek.
Az igazi az lenne, ha teljesen megszűnnének az uniós támogatások és az maradna a porondon aki a leggazdaságosabban, hatékonyabban dolgozik, mert a támogatások sok esetben visszafogják fejlődést - vélte Ledó Ferenc.
A szélsőségesebb időjárásnak súlyos következményei vannak már most is. A klímaváltozás miatt például a málna nemcsak a munkaerő hiány miatt tűnik el lassan Magyarországról, mert nincs aki leszedje, hanem azért is, mert termesztésének egyre kevésbé felel meg a hazai környezet. A hűvöskedvelő gyümölcs termőterülete egyre északabbra húzódik és Lengyelország válik a málna igazi hazájává. A Duna-kanyar ugyan még alkalmas lenne a híres gurulós málna termesztésére, ám az alacsony termésátlag és az élő munka drágulása a termelést egyre gazdaságtalanabbá teszi. Hiába jelent meg a piacon málnabetakarító kombájn is, ez sem képes megfordítani a folyamatot. A lengyel versenytársak ma már kétszer akkora termésátlaggal számolhatnak, mint a magyar málnatermelők.
A fekete ribiszke talán még a málna előtt eltűnik a hazai gyümölcságazat palettájáról. Alig 30 éve még meghatározó termelő volt Magyarország ebből a gyümölcsből.
Bővül a fóliasátrak alatt termelt szamóca mennyisége, mert így védve van a csapadéktól, amely sok kárt okoz benne. Ugyancsak a biztonságos termelés érdekében terjed a fóliás cseresznyetermesztés is. Erre a célra 2-3 méter magas fákat nemesítettek ki, amelyeket akár kisebb állványokról is lehet szüretelni. Ezt persze kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen hektáronként 15 millió forint is lehet a beruházás igény.
A korszerűsítések és az egyre nagyobb munkaerőhiány szülte emelkedő élőmunka költségek is stabilizálják a magas gyümölcsárakat .
