Az állam ugyanis az étkezdéknek járó normatív támogatásért cserébe beleszólna abba, hogy pontosan mit, hogyan csináljanak a főzőkonyhákon, illetve, hogy kik kaphassanak hosszútávú közétkeztetési szerződéseket. Magyarországon 2015-ben például 58 milliárd forintot, míg 2016-ban 70 milliárd forintot költöttek közétkeztetésre, ami Európában a legalacsonyabb, adagonként nagyjából 200 és 400 forint közötti támogatás.
A "menzareformra" hazai és uniós forrásokat adna az állam. A törvénytervezet a következő tíz évben 150-200 milliárd forintnyi összeget, azaz évente tizenöt-húsz milliárd forintot adna a központ főzőkonyhák és az étkezéseknek helyet adó éttermek felújítására - írja a lap.
A lap által megismert törvénymódosítás két verizóval számol: vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc BIztonsági Hivatal (NÉBIH) hatáskörét növelnék meg, vagy a Miniszterelnökség alatt jönne létre egy új csúcsszerv.
A NÉBIH 2015 óta pontrendszerben értékeli a közkonyhákat. A jövőben a NÉBIH-pontozás után állapítanák meg a konyhák központi finanszírozásának a nagyságát is, méghozzá úgy, hogy a jobban teljesítők több pénzt kapnának. A közétkeztetést végző cégek kiválasztásánál figyelembe vennék, hogy ha a vállalat rövid ellátási láncok beépítésével, termelői csoportok bevonásával dolgozik vagy helyi munkaerőt foglalkoztat.
A lap úgy tudja: a központosított rendszer nyertese az utóbbi években komoly terjeszkedésnek indult Hungast Holding lehet. A Hungast felvásárolta az egyik piacvezető Elamen Zrt. 51 százalékos tulajdonát, és nemrég vételi ajánlatot tettek az utalványos piacról kiszorított Sodexo Magyarországra is.
A Hungast tulajdonosai korábban közös vállalkozásban voltak Bánki Erik fideszes képviselővel és a parlament gazdasági bizottságának az elnökével. A cég cáfolta, hogy a terjeszkedése mögött a fideszes politikus lobbitevékenysége lenne.