Az emlékpark területén található magyar emlékműnél beszédet mondott Latorcai Csaba helyettes államtitkár. Fontosnak nevezte, hogy a huszadik század diktatúráiról - legyen az a náci, vagy a kommunista - minél többször és többet beszéljünk a jövő nemzedékének. Hangsúlyozta: a magyar kormány olyan emlékezetkultúrát kíván meghonosítani, amely méltó módon akar megemlékezni a huszadik századi diktatúrák valamennyi áldozatáról, továbbá a kirekesztő eszmék, az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltés ellen a jog eszközével kíván elégtételt venni. Kitért arra is, hogy a magyar kormány a zsinagógák és az elhagyott temetők rendbetételére a következő években egymilliárd forintot különített el.
Latorcai Csaba meglátása szerint "Európa jövője ma különösen felelős cselekvést és felelős döntéseket kíván mindnyájunktól". Úgy vélte, hogy a "józan és megfontolt politikai vitát azonban egyre gyakrabban váltja fel az alaptalan vádaskodás". Egyúttal határozottan visszautasította, hogy "a magyar kormányt és miniszterelnökét az európai intézményrendszer legmagasabb testületének egy vezetője részéről az antiszemitizmus rágalma érte". Willi Mernyi, a megemlékezést szervező Ausztriai Mauthausen Bizottság elnöke beszédében az Európa eszméjében kételkedőkkel és az európaiság ellen uszítókkal szembeállította a náci áldozatokat, akik "nemzetközi szolidaritásukat bizonyították egy számunkra elképzelhetetlen helyzetben".
Az idei esemény mottójával kapcsolatban elmondta: nincs olyan probléma és kihívás, amelyet kizárólag nemzeti szinten lehetne megoldani. Úgy vélte, hogy vissza kell utasítani a nacionalizmus bármilyen formáját és a nemzetköziséget kell vezérelvnek tekinteni. A díszvendégek között részt vett a megemlékezésen Alexander Van der Bellen osztrák államfő, Doris Bures parlamenti elnök, Christian Kern kancellár, Reinhold Mitterlehner alkancellár, valamint az osztrák kormány számos más tagja, Felső-Ausztria tartomány több vezető politikusa is.
Az osztrák államfő a Mauthausen Bizottság által kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy közösen kell munkálkodni egy olyan világ megteremtését, amelyben tiszteletben tartják az emberi jogokat és a szabadságot. Úgy vélte, hogy a nacionalizmus, az emberi jogok megsértése és az idegenek elutasítása nem a problémák megoldásához, hanem azok teremtéséhez járulnak hozzá.
Christian Kern osztrák kancellár a közleményben aláhúzta: az emlékezés kötelezettség. Úgy vélte, hogy a nacionalizmus, a sovinizmus és a rasszizmus ma is megmutatja "csúnya arcát", ezért a leghatékonyabb fegyverekkel kell fellépni ellenük. Reinhold Mitterlehner alkancellár pedig azt hangsúlyozta, hogy a mauthauseni megemlékezés minden évben figyelmeztetés, miszerint felelősek vagyunk "mindent megtenni azért, hogy a történelmünk legsötétebb fejezete ne ismétlődhessen meg".
Mauthausenbe és a hozzá tartozó 49 melléktáborba csaknem 200 ezer embert internáltak, mintegy százezren vesztek oda, arról pedig nincsenek pontos adatok, hogy hány egykori fogoly van még életben. Az amerikai csapatok 1945-ben szabadították fel a tábort, az első megemlékezést 1946 óta tartják.
