;

Göd;fogyatékkal élők;Speciális Otthon;

Illusztráció FOTÓ: THINKSTOCK

- Nullához közelít a társadalmi szolidaritás

Már rég nem működhetne olyan több száz fős intézmény, mint a gödi Topház Speciális Otthon, amelyről a napokban jelent meg egy lesújtó jelentés.

A gödi Topház Speciális Otthon mintaintézmény volt. Harminc éve - mondta lapunknak Herczog Mária szociológus a 220 fős intézményben uralkodó botrányos állapotokat feltáró jelentés kapcsán. A Gyerek, Család, Ifjúság Egyesület elnöke szerint a gödihez hasonló, több száz fős intézetek már rég nem működhetnének a hazai törvények, de az uniós szabályok szerint sem, akkor sem, ha virtuálisan kisebb egységekre osztják. - A gödi esetről nem lehet azt mondani, hogy egyedi, de talán most újból felhívja a figyelmet a szociális helyzet tarthatatlanságára, legalább öt percre. Az ombudsman már számtalanszor beszámolt elfogadhatatlan állapotokról különféle intézmények és ellátások esetén, legyen szó gyerekekről, idősekről, fogyatékkal élőkről vagy mentális problémákkal küzdőkről. Falra hányt borsó. A döntéshozók továbbra sem álltak elő átfogó stratégiával, a társadalmi szolidaritás pedig a nullához közelít - fogalmazott Herczog.

Egy nemzetközi szervezet, a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) napokban közzétett jelentése borzalmas körülményekről számolt be. Amikor munkatársaik áprilisban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő gödi fogyatékkal élők otthonában jártak, a jelentés szerint a gondozottakat érő embertelen bánásmóddal szembesültek: a bent lakókat alultápláltság jellemzi, a gondozók nyílt sebeket hagytak kezeletlenül, a halmozottan fogyatékos ápoltakat rácsos ágyakba zárták, egy fiatal fiúra házi készítésű kényszerzubbonyt adtak. Minden teremben körülbelül negyven gondozott tartózkodott, akiket jobb esetben két dolgozó felügyelt, annak ellenére is, hogy az otthon több lakója folyamatos segítségre szorulna. Az intézményben felnőtteket és gyerekeket is gondoznak.

Az MDAC nemzetközi vizsgálatot végzett, Magyarország mellett Csehországban, Bulgáriában és az Egyesült Királyságban található intézményekben is jártak. Magyarországon ütköztek a legnagyobb ellenállásba, egyetlen állami intézménybe sem akarták beengedni őket - ez lett igazán gyanús. A gödi otthonba azzal jutottak be, hogy egy uniós konferenciára keresnek olyan fogyatékos fiatalt, aki mesélne Brüsszelben arról, milyen az élet az intézményben.

Az ombudsman is vizsgálódik
Az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított a gödi otthon ügyében, egy decemberi bejelentés nyomán. Az Index talált rá Cser Ágnes, a Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének Székely László ombudsmanhoz intézett levelére, amelyből kiderült, a Topház dolgozói már tavaly jelezték a problémákat a szakszervezetnek, s az MDAC jelentésében leírtakhoz hasonló állapotokról számoltak be. Az ombudsman 2017 elején járt az intézményben, de a jelentése még nincs kész.

A szervezet május 10-én mutatja be a jelentést az Európai Parlamentnek. Azt is szeretnék, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nézzen utána, hogyan használták fel az uniós pénzeket a Topházban, valamint más magyar intézményekben.

Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálatot indított. "Megdöbbentő és elfogadhatatlan, ami a gödi Topház Speciális Otthonban történt" - olvasható a közleményben. Az intézmény igazgatóját felfüggesztették állásából, az otthont pedig a közeljövőben megszüntetik. "A kormány célja, hogy megszüntesse a nagy intézményeket, az ott lakó, fogyatékos és pszichiátriai beteg embereket pedig családiasabb környezetben helyezze el. A kiváltási program első körében mintegy 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra a kormány 21,8 milliárd forintot fordít" - írták.

Herczog Mária szerint a tömegintézmények felszámolása önmagában nem megoldás, az egész ellátórendszerben súlyos hiányosságok vannak. - A gondozók botrányos feltételek mellett dolgoznak, nincs szupervízió, a fizetések is rendkívül alacsonyak. A felkészültségük is szerény, rengeteg képzett szakember hiányzik. Betegjogi képviselőből az egész országban mindössze 12 van - sorolta a problémákat a szakértő. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg mintegy 25 ezer értelmi fogyatékos, mentálisan sérült és autista ember él intézetben. De a családiasabbnak szánt lakásotthonok sem válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha nem változtatnak a helyi ellátások elérhetőségén, színvonalán, a családok támogatásán, hogy otthon gondozhassák családtagjaikat, a szakemberképzésen, a dolgozók kizsigerelésén, és nem teszik átláthatóvá, monitorozhatóvá az intézmények működését.

Fogalmak
Autizmus:
Egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Hátterében döntően genetikai tényezők állnak.
Értelmi fogyatékosság:
Olyan állapotokat jelent, melyekben egy ember értelmi képességei jóval az átlagos szint alatt maradnak. Az orvosi szemlélet szerint intelligenciacsökkenésről van szó.
Mentális sérült:
Olyan gyermekek, akiknél nem számottevő, sokszor inkább a kedvezőtlen szociokulturális hatásokra létrejövő, többnyire csak átmeneti és helyrehozható elmaradás állapítható meg az értelmi fejlődésben.

A szervezet:

A Mental Disability Advocacy Centre-t (MDAC) - Mentális Fogyatékosügyi Tanácsadó Központ - a Soros-féle Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) hozta létra 2002-ben és azóta is a szervezet egyik támogatója. Az értelmi fogyatékkal és különböző pszichés betegségekkel élő gyerekek és felnőttek jogait képviselő MDAC nemcsak Európában, hanem Afrikában is jelen van.

Meghátrál a kormány az állatvédelem kérdésében, és visszavonja a parlament előtt lévő törvénymódosítást.