„Budapest, 2017. április 3.” – ez áll Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes aláírása mellett azon a dokumentumon, amelyben az Országgyűlés elnökének indítványozza a felsőoktatásról szóló törvény, vagyis a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő lex CEU tárgyalását. Az aláírás helyszíne és időpontja azért kulcsfontosságú, mert – miként arra Lattmann Tamás nemzetközi jogász felhívta a figyelmet – Semjén Zsolt április 3-án nem volt Budapesten, Iránban tárgyalt.
„Hogy írhatta alá a már amúgy saját plágium-üggyel is bíró miniszterelnök-helyettes ezt a papírt akkor Budapesten, amikor április 1-7 között Iránban volt?” – tette fel a kérdést Facebook-posztjában Lattmann. A nemzetközi jogász - aki korábban szervezett tüntetést, kezdeményezett népszavazást, s bejelentkezett az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre - úgy vélekedett, hogy a hamis dátumozás miatt elfogadott törvényjavaslat „közjogi érvénytelenségben szenved”.
Kanada komoly aggodalommal tekint azokra a módosításokra, melyek veszélyeztethetik Magyarországon a tanszabadságot és a Közép-európai Egyetem (CEU) működését. Üdvözöljük a magyar vezetők szombaton kinyilvánított elkötelezettségét az oktatási törvény módosításának kérdésében, ugyanakkor sürgetjük, hogy a szavakat mihamarabb érdemi tettek kövessék.” - fogalmazott közleményében Isabelle Poupart, Kanada magyarországi nagykövete. A nyilatkozat azzal folytatódott: „Kanadában egyetemi tanárok és oktatási intézmények - köztük az Albertai Egyetem, a montreáli Québeci Egyetem, a Torontói Egyetem, a Nyugati Egyetem és az Egyetemi Tanárok Kanadai Szövetsége - aggodalmukat fejezték ki a CEU jövője miatt. Mint Magyarország régi barátja és szövetségese, Kanada ösztönzi a konstruktív párbeszéd kialakítását, mely elvezethet ennek az ügynek a gyors és hatékony megoldásához. (…) Kanada határozottan támogatja azt a nélkülözhetetlen szerepet, amit az egyetemek, a civil szervezetek és a szabad sajtó játszik a nyílt, prosperáló, befogadó és demokratikus társadalmakban. A közlemény miatt berendelték a külügyminisztériumba a kanadai nagykövetet. A külügy közölte: hamis Isabelle Pouparta állítása, Magyarországon a tanszabadságot senki sem veszélyezteti. A felsőoktatási törvény nemcsak Soros György iskolájára, a CEU-ra vonatkozik, hanem mind a 28 külföldi egyetemre.
Lattmann észrevétele miatt lapunk megkereste a Miniszterelnökséget, amely nem válaszolt kérdéseinkre, de kiadott egy közleményt. Ebben elismerték, hogy az iratot nem április 3-án írta alá Semjén, hanem még március 31-én. A hivatal szerint azonban ez egyáltalán nem probléma. Úgy érveltek: „Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki.”
Köszönöm, hogy beismerték, valótlan adatokat írtak a dokumentumba - reagált a Miniszterelnökség álláspontjára lapunknak nyilatkozva Lattmann, aki úgy látja, ezek után kétség sem férhet ahhoz, hogy közjogilag érvénytelen az irat és a törvénymódosítás. Leszögezte: egy keltezéssel ellátott okiraton a keltezés a dokumentum elkészültének dátumát jelenti, nem a benyújtás idejét, azt például az érkeztető bélyegző jelzi. Kérdésünkre közölte, másutt, az üzleti, vállalkozói életben talán trükköznek hasonlóképp a dátumokkal, de ha van hely az országban, ahol megengedhetetlen ez az eljárás akkor az az Országgyűlés, és ha van, ember, aki ezt nem teheti meg, akkor az mások mellett a miniszterelnök-helyettes.
A jogász felhívta a figyelmet arra is: a Miniszterelnökség reagálása egy másik kérdésben is önleleplező. Mint mondta, a kormány sürgős, kivételes eljárást indítványozott az ügyben, holott ma már a dátumok alapján világos, hogy nem volt a kabinetnek olyan nagyon sürgős az ügy: ha már március 31-én aláírta Semjén a dokumentumot, akkor azt miért csak április 3-án nyújtották be? Érdemes megemlíteni: a Miniszterelnökség is írt erről a közleményében, s nem vitatta, hogy már 31-én lett volna lehetőség benyújtatni az iratot. Lattmann úgy vélekedett, hogy a történtek alapján az Alkotmánybíróság nem dönthet másként, minthogy megsemmisíti a törvényt.
Közben a kormány - bármit mondanak is képviselői - továbbra sem vesz vissza CEU elleni támadásokból. Ezt jelzi, hogy a Magyar Idők című kormánylap pénteki számában arról írt a címlapján: „Elképzelhető”, hogy jogtalanul használ fel uniós forrásokat az egyetem, amelynél a cikk sejtetése szerint akár adócsalás is felmerülhet. A CEU közleményben cáfolta a „feltételezéseken alapuló téves állításokat”, amelyek az intézmény szerint „egy újabb felháborító támadás”. A CEU tételesen cáfolta a „minden tényszerűséget nélkülöző” cikk állításait, s leszögezte: több mint húsz éve a magyar törvények szerint működik és adóbefizetéseivel jelentős mértékben hozzájárult a gazdasághoz.
Szijjártó Péter szerint Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének le kell mondania posztjáról, amiért egy lapinterjúban antiszemitizmussal vádolta meg Magyarország miniszterelnökét és kormányát. A külügyminiszter a vádat méltatlannak és elfogadhatatlannak nevezve közölte: Magyarország a legtöbbet tette Európában az antiszemitizmus ellen. "Ha valaki azt szeretné, hogy a szavait ne értsék félre, akkor kerülje el a kétértelmű kifejezések használatát” - közölte az Európai Bizottság szóvivője arra a kérdésünkre, hogy Frans Timmermans első alelnök továbbra is úgy véli-e, hogy Orbán Viktor antiszemita kijelentéseket tett az Európai Parlamentben. Frans Timmermans a Die Zeit újságírójának válaszolva fejtette ki a véleményét. A hírlapíró azt kérdezte tőle: tartalmaz-e antiszemita felhangokat Orbán Viktornak az a kijelentése, hogy Soros György “amerikai pénzügyi spekuláns”. Az alelnök egyetértett az értelmezéssel, és provokációnak ítélte. Mégis úgy döntött, nem válaszol rá a vitában, mert az elvonta volna a figyelmet a tárgyalt témáról, a felsőoktatási törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárásról. Az újságírónak adott válaszában Timmermans hangot adott a döbbenetének amiatt, hogy az antiszemitizmus tovább él a mai Európában” - fejtette ki érdeklődésünkre a szóvivő. Orbán Viktor az EP magyarországi helyzetről tartott április 26-i vitájában szólalt fel, beszédében többször is előhozakodott Soros Györggyel, akit következetesen “amerikai pénzügyi spekulánsnak” nevezett. Azzal vádolta, hogy civil szervezetei évente egymillió migránst akarnak az EU-ba szállítani. Kifejtette, hogy Soros “bár európai emberek millióinak az életét tette tönkre pénzügyi spekulációival, akit Magyarországon megbüntettek a spekulációi miatt, és aki az eurónak is ellensége, mégis olyan nagy becsben áll itt, hogy az EU legfelsőbb vezetői fogadják”. (H. K., Brüsszel)
