"Emmanuel Macron a féktelen globalizáció, a kivagyiság, a bizonytalanság, a társadalmi brutalitás, az egymás elleni háborúskodás, a gazdasági összeomlás jelöltje, nevezetesen a nagyvállalatoké, Franciaországnak a gazdasági érdekek általi szétveréséé" - mondta Marine Le Pen, aki sorsolás alapján elsőként szólalhatott meg, s azonnal letámadta a favoritnak számító ellenfelét. Az Európa- és bevándorlásellenes szuverenista politikus "a nép jelöltjeként" mutatkozott be, "egy olyan nemzet (jelöltjének), amely megvédi a munkahelyeket, a közbiztonságot, a határokat és védelmez az iszlamista fundamentalizmus ellen", szemben Macronnal, aki szerinte "a rendszer és az elit dédelgetett gyermeke".
A gúnyosan mosolygó Le Pen a vita első felében állandóan arra emlékeztetett, hogy Macron korábban bankár volt, majd a leköszönő, népszerűtlen Francois Hollande szocialista köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, később gazdasági miniszter. Azzal hergelte ellenfelét, hogy továbbra is Hollande irányítja a háttérből.
Macron - aki az álla alatt összekulcsolt kezekkel, szemlátomást csodálkozva hallgatta riválisát - erre azt válaszolta, hogy Le Pent "nem a kiegyensúlyozott és nyílt demokratikus vita szándéka vezérli", hanem "a kudarc szellemisége". Szerinte riválisa elnökké választásával a franciák kilépnének az Európai Unióból és az eurózónából, pedig - mondta - Franciaországnak abban rejlik az ereje, hogy "mindenhol tündököl". "Az ön stratégiája hazugságok terjesztése" - mondta Macron Le Pennek. "Ön egy olyan párt örököse, amely évtizedek óta a franciák dühéből húz hasznot" - tette hozzá.
A vita első felét végig vagdalkozás jellemezte, az elnökjelöltek egymás szavába vágva taglalták gazdasági elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy programjai szögesen eltérnek egymástól. Az első, percekig tartó kemény szócsata amiatt bontakozott ki, mert Le Pen azzal vádolta meg Macront, hogy gazdasági miniszter volt, amikor az SFR távközlési vállalat eladásáról visszás döntés született. Macron ezt tagadta, de Le Pen azzal vádolta, hogy milliók előtt hazudik. Ezt követően viszont Macron többször azt vágta ellenlábasa fejéhez, hogy "hazugság" vagy "hülyeség" amit mond, s "nem ért hozzá". Le Pen erre azt válaszolta, hogy Macron "diák-tanárosat akar vele játszani".
A terrorizmus elleni harcról szóló elképzelések kifejtésekor Le Pen azt állította, hogy Macron elnéző az iszlamista fundamentalizmussal. "A biztonság és a terrorizmus nagyon jelentős probléma, de teljesen hiányzik az ön programjából. Önnek nem egyszerűen nincs programja, de elnéző is az iszlamista fundamentalizmussal" - mondta Le Pen riválisának.
Macron válaszában hangsúlyozta, hogy a terroristák elleni harcban semmiképpen se szabad belesétálni "a polgárháború csapdájába". Szerinte a terroristák azt szeretnék, ha Le Pen nyerné meg az elnökválasztást, mert ezzel elérnék céljukat, a nemzet megosztását.
Macron hosszasan beszélt a számára prioritást jelentő terrorizmus elleni programjáról, amelynek lényege az európai titkosszolgálati együttműködés erősítése, valamint a közvetlen államfői irányítás alatt álló, napi 24 órában működő egység létrehozás az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harchoz. Azzal vádolta Le Pent, hogy csak a "televíziókban hirdeti a terrorizmus elleni harcot". Rámutatott arra, hogy európai parlamenti képviselőként Le Pen eddig egyetlen reformjavaslatot sem szavazott meg a titkosszolgálati együttműködésekről Brüsszelben.
A kedden és szerdán nyilvánosságra hozott felmérések Emmanuel Macron mintegy 59-60 százalékos győzelmét vetítik előre. Valamennyi elemző azt hangsúlyozza: olyan jelentős a különbség a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak meg kellene változtatnia a véleményét ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.
Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérés azt mutatta ki, hogy vasárnap Macron En Marche! (Lendületben!) nevű mozgalmának jelöltjei az 577 fős nemzetgyűlésben 249-289 helyet szerezhetnek meg a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásokon. A szuverenista Marine Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Front viszont csak 15-25 képviselői helyre számíthat. A kormányzó Szocialista Pártnak mintegy 28-43 képviselője lehet az új nemzetgyűlésben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak a felmérés szerint 200-210 fős frakcióval rendelkezhet majd.
A radikális baloldalnak és a kommunista pártnak alig 6-8 képviselői helyet jelez a tanulmány. "Ez azt mutatja, hogy nem lehetetlen az sem, hogy Macron mozgalma megszerzi az abszolút többséget abban az esetben, ha a külföldön élő franciák és a tengerentúli területek is rá szavaznak" - mondta Bruno Jeanbart, a kutatás vezetője a Les Échos-nak. "A legrosszabb esetben is Macroné lesz a legnagyobb frakció, és ez elégséges ahhoz, hogy megpróbáljon létrehozni többséget. A kérdés az, hogyan és kivel" - tette hozzá az elemző. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges a nemzetgyűlésben.
A felmérés azt mutatja, hogy a francia politikai berendezkedés átalakulása elsősorban a szocialista és a radikális baloldal rovására történik, és a kormányzó szocialisták frakciója még kisebb lehet, mint az 1993-as választásokat követően, amikor csak 57 képviselővel rendelkezett.
Négy nappal a második forduló előtt 76 százalékos részvételt jeleznek vasárnapra a felmérések, s az első fordulóban 20 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett konzervatív Francois Fillon választóinak 42 százaléka Macronra, 32 százaléka pedig Le Penre szavaz, 26 százalék tartózkodik. A negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mintegy 7 millió szavazójának 48 százaléka Macront, 14 százaléka Le Pent választja, a szocialista Benoit Hamon táborának pedig 75 százaléka adja a voksát Macronra, négy pedig Le Penre.
