A horvát kormánypártnál, a jobboldali HDZ-nél megoszlanak a vélemények arról, hogy előrehozott választást rendezzenek-e, vagy újabb képviselők bevonásával szerezze meg a kormány 76 parlamenti képviselő támogatását. Jelen körülmények között a HDZ a kisebbségi politikusok támogatásával is csak 73 mandátummal rendelkezik, figyelembe kell azonban venni azt, hogy most az ellenzéki szociáldemokraták sem támogatnának egy előrehozott voksolást, mert biztosan vereséget szenvednének.
Mi okozta az újabb horvát kormányválságot? Ezúttal is a HDZ és Bozo Petrov házelnök, a Híd elnökének vitája áll a háttérben. Tudni kell, hogy a 2015-ben megrendezett választást követően hosszas egyeztetések kezdődtek az új koalícióról, s már úgy látszott, hogy a mérleg nyelvét képző Híd a szociáldemokratákat választja koalíciós partner gyanánt. Nem így történt, Petrovék 2015 decemberében a HDZ-vel léptek koalícióra, így Tihomir Oreskovic lett a miniszterelnök. Csakhogy 2016 júniusának közepén a Híd megbuktatta a kormányt. A párt ugyanis a Mol és az Ina szerződésének újratárgyalását követelte, kiderült azonban, hogy a HDZ akkori elnöke, Tomislav Karamarko felesége, Aba Saric olyan céggel áll kapcsolatban, amely a horvát olajcég tulajdonosát, a magyar Molt is tanácsokkal látta el. Más szóval lobbitevékenységet folytatott, s az volt az érdeke, hogy az Ina a Mol tulajdonában maradjon.
Előrehozott választást írtak ki, amelyet a HDZ nyert meg, csakhogy egymaga még a kisebbségek képviselőivel sem tudott kormányt alakítani. Ezért ismét koalícióra lépett a Híddal. A magát centristának nevező párt azonban ezúttal is nagyon nehéz koalíciós partnernek bizonyult. Andrej Plenkovic miniszterelnök belső ellenzékeként viselkedett. Múlt héten azonban ennek az együttműködésnek is vége szakadt. Ezúttal nem a Mol-Ina ügye, hanem a több milliárd eurós adósságot felhalmozó vállalat, az Agrokor okozta a koalíció vesztét.
Az élelmiszeróriást Zdravko Maric jelenlegi pénzügyminiszter irányította, így az ő felelőssége is felmerült a 6 milliárd eurós hiány felhalmozásában (A vállalat éves forgalma 6,7 milliárd euró, ami a horvát GDP 15 százaléka). Az ellenzéki szociáldemokraták ezért bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a pénzügyminiszter ellen, amit a Híd is támogatott. Válaszként Plenkovic bejelentette, leváltja a centrista párt három miniszterét, Vlaho Orepic belügyminisztert, Slaven Dobrovic környezetvédelmi és energetikai minisztert, valamint Ante Sprlje igazságügyi minisztert. Petrov erre azt közölte, a Híd nem része tovább a kormánykoalíciónak.
Bozo Petrov aligha marad sokáig a parlament elnöke, a HDZ le akarja váltani a törvényhozás éléről. Nem kizárt, hogy visszahívására szavaz majd több szociáldemokrata képviselő is. Az SDP-n belül sokan mindmáig nem bocsátották meg neki azt, hogy 2015-ben még nekik ígért koalíciós együttműködést, mégis a HDZ-t választotta. A szociáldemokratákat aligha hatja meg Petrov azon kijelentése, amely szerint soha többé nem lép koalícióra a HDZ-vel.
A jobboldali HDZ-nek három ellenzéki képviselőt kellene megnyernie a biztos kormányzáshoz, ez azonban nem ígérkezik könnyű feladatnak. Mint a Vecernji List írja, az események további alakulása szempontjából fontos lesz a parlament szerdai ülésnapja, mivel ezen döntenek majd Zdravko Maric pénzügyminiszter esetleges visszahívásáról. Ehhez is 76 képviselői szavazatra lenne szükség. Ha összejön ennyi voks, Plenkovic kormányfő előtt két lehetőség áll: vagy új tárcavezetőt személyére tesz javaslatot, vagy benyújtja lemondását. A zágrábi lapok azt valószínűsítik, hogy az újabb idő előtti voksolás jelenti a kiutat a válságból.
