Az újság idézi Macron nyilatkozatát, miszerint nem várható el az EU-tól, hogy a jövőben ne tegyen semmit Lengyelországgal és Magyarországgal, olyan ügyekben, mint az egyetemek, a menekültek (kérdése) vagy az unió alapértékei. Bár Orbán Viktor, akinek politikáját a lengyelek példaképnek tekintik, eddig sikeresen kitért a konkrét nyílt ütközés elől, most úgy tűnik, hogy a Közép-európai Egyetem ügye kapcsán elérkezett az EU és az Európai Néppárt (EPP) tűréshatárainak feszegetéséhez - vélekedik Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.
Írásában, amely az Orbán a Közép-európai Egyetem betiltása miatt kezdi elveszíteni európai szövetségeseit címet viseli, Ehl megállapítja, hogy az Orbánt bíráló hangok "egyre erősödnek a néppártban", miközben az EPP és a konzervatív lengyel kormány "Orbán utolsó szövetségesei az EU-ban". A szerző úgy látja: Orbán és kormánya eddig azért nem vállalt nyílt konfliktust az EU legnagyobb tagállamaival és Brüsszellel, mert az "európai uniós pénzek alkotják a magyarországi beruházások legfőbb forrását".