Noha a kormány tavaly azzal hencegett, hogy Magyarország már elérte az Európa 2020 stratégiában vállalt célszámot (vagyis hogy 2020-ig 34 százalékra emelkedik a diplomások aránya hazánkban), úgy tűnik, saját oktatáspolitikájuk következményeivel nem számoltak. A 2014-2015-ig tartó javulás nem ennek a kormánynak az érdeme, hanem egy évek óta tartó pozitív folyamat következménye, illetve most már kijelenthetjük, hogy lezárása. Az emelkedés jóval korábban elkezdődött, 2005-2015 között mintegy 16 százalékos növekedést könyvelhettünk el.
A most bekövetkezett csökkenés azonban egyértelműen a 2012-2013-as intézkedéseknek köszönhető Radó Péter szerint. Az oktatáskutató emlékeztetett: ezekben az években a kormány csökkentette a felsőoktatásba felvehető diákok keretszámait, ezzel együtt emelt a bejutáshoz szükséges ponthatárokon, továbbá jelentős forráskivonást is végrehajtott (a fejlettebb országok akár GDP-jük 1,4 százalékát is a felsőoktatásra fordítják, míg Magyarország csupán 0,5 százalékot - a szerk.). A negatív hatások pedig azért jelentkeznek ilyen gyorsan a 30-34 éves korosztályban, mert sokan nem rögtön az érettségi után, hanem néhány évvel később kezdenek felsőoktatási tanulmányokba.
Radó arra számít, hogy a következő évtizedben elkerülhetetlenül csökkenni fog a diplomások aránya, ennek pedig társadalmi és gazdasági következményei is nagyok lesznek.