A „pénzügyi szolgáltatók tanúsításának” egyedüli jogosultja, a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetvezetőhöz közel álló Hunguard Kft. az ezernyi érintettből mindössze 21-nél fejezte be a március 31-i határidőig a kötelező átvilágítást – derül ki Matolcsy György jegybankelnök Szakács László szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott parlamenti válaszából. Arra a kérdésre, hogy hány érintett társaságnál nem fejeződött be az eljárás, nem feleltek. (Az illetékes Magyar Nemzeti Bank – MNB - oldalán csak az érintett cégtípusokból közel százat sorol.)
Matolcsy szavai szerint az adatokat a „tanúsító szervezettől” kapták. Ez a megfogalmazás egyértelműen a – jegybankelnök által néven nem nevezett – Hunguardot fedi, hiszen a pénzügyi szolgáltatók informatikai rendszereinek átvilágítását egy bonyolult eljárásrend alapján ma kizárólag az offshore-jellegű Hunguard végezheti. A levél tanúsága szerint ugyanakkor nem akadt olyan pénzügyi társaság, amely megbukott volna a kft. vizsgáján.
Adódik a kérdés: akkor most mi lesz? A „fennmaradó” pénzügyi szolgáltatókban az ügyfelek átvilágítás híján már kevésbé bízhatnak meg, avagy az eljárás amúgy is csak a Fidesz-kassza áttételes dagasztását célozza, ami semmiben nem növeli az átvilágítottak renoméját, egyszersmind a kimaradókét se csökkenti. Ennek kapcsán a jegybankelnök elismeri a mulasztást, amivel kapcsolatban – szavai szerint – tájékoztatást kértek. Ezután elemeznek, értékelnek és majd döntenek. Szavai se tükrözik azt, hogy a Hunguard-átvilágítás hiánya azonnali fenyegetést jelentene a magyar pénzügyi szektorra.
Szakács László
A pénzügyi cégek teljesen felesleges pénzkidobásnak tartják az átvilágítást, aminek költsége előbb-utóbb mindenképp megjelenik tarifáikban – közölte megkeresésünkre Szakács László. Egy-egy vizsgálat tarifája értesülései alapján 1-10 millió forint között mozoghat. Információi szerint a kudarc oka az átvilágítások késedelmes elkezdése. Ennek kapcsán fennakadásokat okozhatott akár az is, hogy a pénzügyi cégek számára a törvényhozó kötelezővé tette, hogy betekintést engedjen belső rendszereibe egy – ráadásul offshore-jellegű - külsős magáncégnek. Szerinte a belső adatok védelme okozhatott egyeztetési problémákat. A szocialisták attól se nyugodtak meg, hogy mostantól Matolcsy György „figyeli az eseményeket”, de maguk is úgy látják: a magyar pénzügyi rendszer finoman szólva nem sínyli meg a hunguardos átvilágítás hiányát – fogalmazott.
Megjegyzendő: a vonatkozó szabály a Hunguard kivételével mind a pénzügyi, mind a tanúsítói szakmában egyöntetű tiltakozást váltott ki. Más szakértők is kétkedésüket fejezték ki, hogy a cégbírósági adatok szerint 26 munkavállalót foglalkoztató cég a rendelkezésre álló néhány hónap alatt valóban megfelelő szakmai színvonalon képes lenne az összes érintett vállalkozás rendszereinek alapos vizsgálatára.
A Hunguard megkeresésünkre elismerte a késedelem tényét, egyszersmind lényegében az érintett vállalkozásokra hárította a felelősséget. Az audit akkor tekinthető lezártnak, ha minden információ rendelkezésre áll és az ügyfél az ezek alapján jelzett hiányosságok kijavítását is elvégezte – írták lapunknak. Az auditor a biztonsági tanúsítványt csak a javítások ellenőrzése után állíthatja ki. Feladatukként azt jelölték meg, hogy az átvilágítással növeljék a hitelintézetek informatikai biztonságát és támogassák az MNB felügyeleti tevékenységét.
A Hunguard neve már három éve felmerült, amikor a parlament egy elrejtett törvénymódosítással egyes közműszolgáltatók számlarendszereinek „átvilágítását” tette kötelezővé. Az átvilágítás jogosultjainak körét a Fidesz-KDNP-frakció kínosan igyekezett úgy alakítani, hogy végül tényleg lényegében csak a Hunguarddal szerződhessenek a cégek. A szintén szükségtelennek tartott átvilágításból a Hunguard több száz millió forintos haszonra tett szert, amit az akkori többségi tulajdonos, Csík Balázs fel is vett. Tavalyelőtt a brókerbotrányok nyomán a kormány a pénzügyi cégeket is hasonló átvilágításra kötelezte. A hasonlóképp a Hunguardra szabott feltételrendszer nyomán a jogosító listára végül csak a társaság jelentkezett. Eközben kiderült, hogy tavaly év elején a cég többsége a valós haszonhúzót elrejtő hátterű ciprusi-máltai tulajdonba került, amely szintén több százmillió forint hasznot vont ki. Azt a visszatérő pletykát, hogy az egész ügy mögött Rogán Antal állhat, igazolni látszott például, hogy, mint kiderült, a kabinetvezető ebben az időszakban közös informatikai találmányt nyújtott be Csík Balázzsal és másik hunguardos kollégájával. A találmányt később megvásárló cég pedig több szálon kötődött a Rogánhoz közel álló Kertész Balázs ügyvédhez.
