A törvényszék közleményében az áll: P. Richárd elsőrendű vádlott 2009-ben elhatározta, hogy rablással fog pénzt szerezni. A másodrendű vádlottal, É. Zoltánnal olyan pénzszállító autókat támadtak meg, amelyek Pomázon és környékén lakó vállalkozóknak, illetve a Magyar Posta Zrt.-nek végeztek értékszállítást. P. Richárd a rablásokkor egy AK 47-es gépkarabélyt és több kisebb - többnyire a pénzszállítóktól megszerzett - maroklőfegyvert használt.
A másodrendű vádlott korábban biztonsági őrként dolgozott egy olyan pénzszállító cégnél, amely szerződésben állt a Magyar Posta Zrt.-vel, így a munkája során több postahivatalból is szállított pénzt.
A rablásokat előre megtervezték a legapróbb részletekig. Az elsőrendű vádlott fegyvereket szerzett be és motort vásárolt, amelyeket az egyes rablások elkövetése után lecserélt, vagy gyakran változó, általában bérelt rejtekhelyen helyezett el. A bűncselekményeket mindig bukósisakban vagy maszkban követték el, amelyeket P. Richárd szintén gyakran kicserélt vagy átfestett. A rablások során P. Richárd volt az irányító, É. Zoltán általában a gyors menekülést biztosította, de időnként ő is részt vett a sértettek fenyegetésében és bántalmazásában. P. Richárd minden rablás után igyekezett megsemmisíteni, eltüntetni a használt eszközöket, DNS-nyomokat és az ujjlenyomatokat.
A rablásokkal megszerzett pénzből az elsőrendű vádlott ismeretlen összegeket adott a másodrendű és a harmadrendű vádlottnak, a saját részéből pedig kölcsönöket adott, illetve ingatlanokat vásárolt, és sokat költött szerencsejátékra is.
Az elsőrendű vádlott egy rablásba bevonta K. Norbert harmadrendű vádlottat is, akinek - az első- és másodrendű vádlotthoz hasonlóan - 2009-től nem volt munkája, emellett büntetőeljárás is folyt vele szemben.
Az elsőrendű vádlott még 2005 decemberében, egy Szentendrei úti benzinkúton is kirabolt fegyverrel egy értékszállító járművet, a Fővárosi Főügyészség ezt a bűncselekményt is bevonta az eljárásba.
Az értékszállítást végző gazdasági társaságok sérelmére elkövetett bűncselekményekkel okozott kár több mint 200 millió forint, a magánszemélyeknek okozott kár pedig mintegy 15 millió forint volt.
A Fővárosi Főügyészség 2013 júniusában emelt vádat az ügyben. A bíróság szerdai, nem jogerős ítéletében P. Richárdot többrendbeli rablás bűntettében, magánlaksértés, személyi szabadság megsértése, lőfegyverrel visszaélés, orgazdaság, közúti veszélyeztetés, közokirat hamisítás és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében, valamint többrendbeli testi sértés, rongálás, okirattal visszaélés, garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért halmazati büntetésül 14 év fegyházbüntetésre ítélte, 39 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, valamint tíz évre eltiltotta a járművezetéstől és a közügyek gyakorlásától.
É. Zoltánt a törvényszék 12 év fegyházbüntetésre ítélte, és vele szemben 23 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, valamint tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. K. Norbert harmadrendű vádlottat öt év fegyházbüntetésre ítélték és vele szemben 21 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el, valamint szintén tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
E. András István negyedrendű vádlott részvétele nem volt bizonyítható a terhére rótt rablásban, ezért őt a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette. A bíróság P. Richárd elsőrendű vádlottat két rendbeli fegyveres rablás bűntette, K. Norbert harmadrendű vádlottat pedig egy rendbeli fegyveres rablás bűntette alól szintén bizonyítottság hiányában felmentette.
A bíróság a másodfokú határozat meghozataláig elrendelte P. Richárd és É. Zoltán előzetes letartóztatását.
