A török - német kapcsolatok alakulását az elmúlt években hullámvölgyek és hullámhegyek jellemezték. Így volt ez legutóbb is, amikor Recep Tayyip Erdogan elnök népszavazást kezdeményezett jogköreinek bővítése érdekében.
A népszavazás előkészítésének időszakában, körülbelül április 16.-ig a török tisztségviselők nem tarthattak beszédeket az „Igen” válasz kampány-rendezvényein. A helyi hatóságok a lebonyolítás nehézségeire és biztonsági problémákra hivatkoztak. A német szövetségi kormány határozottan leszögezte, hogy „semmiféle befolyást” nem gyakorolt a helyi hatóságok döntéseire, de Recep Tayyip Erdogan ezt másképpen látta.
A török elnök azzal vádolta Németországot, hogy „náci intézkedésekhez” folyamodott. Angela Merkel kancellár válaszul kilátásba helyezte, hogy a vádaskodás megismétlődése esetén minden kampány-rendezvényt betilt.
Ma már Ankara egészen más hangot üt meg.
A Bild hétfői számában megjelent interjú szerint Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes kijelentette: a népszavazásnak vége, az ügyek visszakerülhetnek régi medrükbe. Egyben anyagi támogatásért folyamodott Németországhoz.
„Azt hiszem, el kell jönnie annak az időnek, amikor kapcsolataink újra normális jelleget öltenek” mondta a miniszterelnök-helyettes.
Mehmet Simsek hozzátette: a G20 ország-csoport pénzügyminisztereinek múlt heti, washingtoni ülésén már tárgyaltak arról, hogyan állíthatják talpra Törökország gazdaságát. „Németországra tehát szükségünk van” tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Németország a török gazdaság legfontosabb kereskedelmi partnere; a forgalom 2016-ban elérte a 37 milliárd eurót.
A két országot összeköti egy, a menekült-válságért viselt felelősségről szóló Európai Uniós megállapodás is. Az EU több milliárd eurós támogatásra vállalt kötelezettséget annak fejében, hogy Törökország megakadályozza újabb migráns-tömegek Égei-tengeren keresztül történő beáramlását.
Mehmet Simsek segélykérelmét a Tagesspiegel német lap szerint a Bundestag-ban hitetlenkedve fogadták.
A Zöld Párt török-német politikusa, Özcan Mutlu kijelentette, hogy bár minden szálat nem szakítottak el, „nagy bátorságra vall, hogy a török miniszterelnök-helyettes úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna”.
Özcan Mutlu szóvá tette azt is, hogy Németországban egyre nő a felháborodás a török- német újságíró, Deniz Yücel fogva-tartása miatt. Az újságírót terrorizmushoz kapcsolódó vádak miatt vették őrizetbe, mert cikket írt Erdogan elnök veje, a török energetikai miniszter Berat Albayrak elleni hacker-támadásokról.
Deniz Yücel letartóztatása feldühítette a németeket. Angela Merkel a török eljárást „keserűnek és csalódást keltőnek” nevezte.
Özcan Mutlu-nak kétségei vannak azzal kapcsolatban is, van-e befolyása Mehmet Simsek-nek Recep Tayyip Erdogan Európával kapcsolatos magatartására. „Semmi jele nincs annak, hogy a török elnök szelídebb hangot próbálna megütni”.
Özcan Mutlu szerint Ankarának biztosítania kell a jogbiztonságot, különösen, ha gazdasági segítséget kér Németországtól. „A német vállalatok csak akkor ruháznak be Törökországban, ha biztosak lehetnek abban, nem teszik ki őket az állam kénye-kedvének.”
Egy nyugati multinacionális vállalat vezetője, aki szintén létesített vállalkozást Törökországban, azt mondta a Tagesspiegel-nek, hogy a növekvő jog-bizonytalanság miatt visszaesett a kereslet. Az önmagát megnevezni nem kívánó menedzser rámutatott: Törökország elveszítheti a közel-keleti és afrikai országok térségi központjaként játszott szerepét, amelyet valamelyik Öböl menti ország, így az Egyesült Arab Emirátus vehet át.