visszavonás;rabszolga;

Kordás László FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- Beijedt a kormány a "rabszolgalázadástól"

Visszavonta a Munka törvénykönyv módosítására tett javaslatát a parlament gazdasági bizottsága, miután kedd délelőtti ülésén a versenyszféra három szakszervezeti szövetségének vezetői érvekkel alátámasztva követelték ezt. A visszalépésnek megágyazott az érdekvédők egyhetes egybehangzó tiltakozása, s az is, hogy a kormány vélhetően megijedt a május elsejére mozgósítható tömegek erejétől.

Az előzetes egyeztetések nélkül a parlament elé vitt javaslat - mint megírtuk - lehetővé tette volna a cégeknek, hogy a mostani egy év helyett csak 3 év után számoljanak el alkalmazottaikkal a túlórákról, így akár hónapokon keresztül szinte pihenés és a többletmunkák kifizetése nélkül kötelezhették volna őket munkavégzésre. A szakszervezetek a "rabszolgatörvény" visszavonását követelték, de a biztonság kedvéért a Liga és a Munkástanácsok a folytatásra is felkészült, amikor szöveges javaslatban rögzítette az elképzelhető kompromisszumot.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a visszavonás után kijelentette, reméli, hogy a kudarcos próbálkozás rádöbbentette a politika szereplőit: járhatatlan az az út, amely egyoldalú érdekek mentén, a szociális partnerek megkérdezése nélkül képzeli el a jövőt. Rólunk, nélkülünk ne döntsenek - szólt az üzenete. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig azt hangsúlyozta: közös szakszervezeti siker született, hiszen az utóbbi időben nem volt rá példa, hogy egy parlament előtt lévő jogszabályt az előterjesztő a munkavállalók nyomására vont volna vissza. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke azt emelte ki, hogy a parlamenti bizottság tagjai elfogadták, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) hatáskörébe tartozik a Munka törvénykönyve esetleges módosításának megtárgyalása.

A délutánra összehívott VKF ülésen a konföderációk vezetői ismét kezdeményezték a Munka törvénykönyve átfogó módosítását, hiszen a jogszabály jelenlegi formájában is hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalókat a munkaadókkal szemben.

A közszférának megint nem jut
Közben a kormány a jövő évi költségvetési elképzelésekről szóban tájékoztatta a közszféra szakszervezeteit az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén, de a hallottaktól az érdekvédők nem lettek boldogabbak. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke csalódottságának adott hangot, mert a kormány mindössze annyit ígért, hogy az eddig megadott pótlékokat nem vonják vissza és a mentősök 10 százalékos emelést kapnak. Ezzel szemben ők és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) érdekvédői 2018-ban 50 százalékos béremelést akarnak elérni. Utóbbi szervezet elnöke, Kuti László szerint csak a kiszámítható közszféra tartaná vissza a folyamatosan távozó dolgozókat, a SZEF alelnöke, az OKÉT ügyvivője, Fehér József pedig azt hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy a terület hivatalosan 680 ezer alkalmazottjából 210 ezren tíz éve nem kaptak egyetlen fillér béremelést sem.



Az MSZP kormányra kerülése esetén elszámoltatná a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégeket és 75 százalékos különadót vetne ki rájuk.