A vád lényege, Vizoviczki a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a hajógyári szigeten működő szórakozó helyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, és 2010-2012 között egyes cégek bevételeinek eltitkolásával sok száz milliós költségvetési csalást követtet el. A 2014 őszén kezdődött perben néhány héttel ezelőtt az ügyész vádbeszédben letöltendő szabadságvesztést kért a 34 vádlott többségére. Amennyiben a bíróság osztja az ügyészi álláspontot és a legtöbb vádlottnál bűnszervezeti minősítést állapít meg, akkor az ilyen ügyekben követett ítélkezési gyakorlat szerint Vizoviczki és néhány társa akár tíz év körüli fegyházbüntetést is kaphat, a vádlottak nagy része pedig több éves letöltendő szabadságvesztést
A hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán Vizoviczki László egész napos felszólalásban érvelt amellett, hogy nem bűnös, a vádirat pedig valótlan elemeket tartalmaz, koncepciós. Azt is mondta, hogy az ügyészség elévült adóügyi szabálytalanságokkal és "kitalált mesékkel" próbálja megtéveszteni a bíróságot, de a vádirat legfeljebb csak a média megtévesztésére lehet alkalmas.
Vizoviczki szerint a bűnüldöző hatóságok nem ismerik a magyar vendéglátóipar mindennapi gyakorlatát. Ami az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott vendéglátó egységeinek tényleges, hatóságoknak be nem vallott bevételeit tartalmazó fekete könyvelése, a "napi rajz", azt Vizoviczki szerint valójában száz éve használja minden vendéglátós Magyarországon. Ugyanígy a nagy címletű pénzeket is sok helyen - és nem csak a vendéglátásban - egy dobozba dobják, éppen a visszaélések, lopások megelőzése érdekében. A perben felemlegetett standolás, illetve a vendégtartozás is a szakma gyakorlatának része, mint ahogy a pénztárhiány is napi rendszerességgel előfordul a magyar vendéglátásban, az pedig nem igaz, hogy a cégeinél ez a hiány nagy mértékű lett volna.
Vizoviczki az utolsó szó jogán elmondta, hogy az évek során 650 ezer vendég járt az általa irányított szórakozóhelyeken, ebből félmillió magyar és 150 ezer külföldi volt. Ő maga hétköznapokon tíz órát ült számítógépe előtt a vállalkozásait irányítva. Szerinte a számos telefonlehallgatás, illetve a szerveradatok sem támasztják alá az ügyészség koncepcióját. Az elsőrendű vádlott állította, hogy vendéglátó-ipari cégei a legjobbak voltak a szakmában, amit úgy jellemzett, mintha a fociban ő irányította volna egyszerre a Fradit, az Újpestet, a Kispestet, az MTK-t és a Debrecent, vagy a médiában az RTL-t és a TV2-t.
Vizoviczki úgy vélte, rendőri belháborúk áldozatává vált. Az utolsó szó jogán elmondta, hogy az eljárás során cégcsoportjában pultosokat próbálták rávenni, hogy valljanak az ügyvezetőkre, ügyvezetőket, hogy cégvezetőkre, cégvezetőket, hogy őrá, őt pedig arra, hogy országos jelentőségű politikusokra tegyen terhelő vallomást.
Korábban az eljárás során a védelem kifogásolta többek között azt, hogy a vádhatóság a cégek közterheinek kalkulálásakor csak a bevételekkel számolt, a kiadásokkal nem, a magyar vendéglátóipar hétköznapi valóságától teljesen idegen szemlélettel ítélte meg az elsőrendű vádlott befolyása alatt álló cégcsoport tevékenységét, a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány pedig nincs számszerűsítve.
A perben eljárt szakértők az okozott vagyoni hátrányt százmilliós eltérésekkel határozták meg, volt, aki milliárdos nagyságrendűnek vélte, mások kevesebb mint félmilliárdosnak vagy éppen 300 milliósnak. A vádlottak többsége az eljárás során tagadta bűnösségét, bár voltak olyanok is, akik vallomásukkal a vádirat egyes részleteit erősítették. A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése a következő, pénteki tárgyaláson folytatódik, és azt követően kerülhet sor a költségvetési csalás ügyében az elsőfokú ítélet kihirdetésére a Fővárosi Törvényszéken. A Vizoviczki-ügyben korrupcióval megvádolt rendőrök felelősségre vonása egy másik bíróságon, egy másik, nem nyilvános büntetőperben zajlik.