MSZP;Botka László;Publicus Intézet;Pulai András;

- Akarják, hogy fizessenek a gazdagok

Hivatalosan is miniszterelnök-jelölt lesz Botka László. Az MSZP elnöksége megerősítette ugyanis e szándékáról a szegedi polgármestert, a párt kongresszusa pedig május végén választhatja meg Botkát, akinek programját tényleg a társadalom többsége támogathatónak tart.

Botka László az esély a változásra - jelentette ki Molnár Gyula. Az MSZP elnöke lapunknak is megerősítette: a szocialista párt a május 27-i kongresszusán választja miniszterelnök-jelöltté Botkát. Molnár az országos elnökség hétfői ülése után jelentette be, a kongresszus elfogad majd egy dokumentumot is, amely ajánlat lesz a magyar társadalomnak. "A dokumentum ajánlatot és nem diktátumot tartalmaz" - jegyezte meg. A szegedi polgármester vállalta a jelöltséget, így a kongresszussal egyidőben lehetőséget kap arra, hogy elmondja véleményét a párt 106 egyéni országgyűlési képviselőjelöltjéről és a listáról.

Molnár szerint az elmúlt egy hónapban tartott utcafórumaikon kiderült: az MSZP Tegyünk igazságot! Fizessenek a gazdagok! címmel meghirdetett programja utat talált az emberekhez. A program iránt nemcsak a baloldali, hanem a fideszes és jobbikos választók is érdeklődnek - tette hozzá, vélhetően épp a Publicus Intézet Vasárnapi Hírek számára készített felmérésére alapozva. Molnár lapunknak hozzátette: "Teljesen világos, hogy Botka László valódi alternatívája a Fidesz-kormányzásnak, s mindaz, amit mond és ajánlatként tesz Magyarországnak, jelentős társadalmi támogatottsággal bír. Ő a megfelelő jelölt."

Az április 10. és 16. között készült, 1021 válaszadó körében végzett, reprezentatív felmérése nyomán ugyanis a Publicus azt mutatta ki, hogy a "Fizessenek a gazdagok!" kampány lényegében valamennyi választói csoportban, minden egyes párt szavazói bázisában, minden életkorban ütőképes. Egyetért tehát a társadalmi többség azzal, amit Botka mond, s ígér, az MSZP-kampány gyakorlatilag minden kérdésének többségi támogatottsága van, ráadásul nemcsak a demokratikus ellenzék táborában, hanem a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsai között is. És ami a legfontosabb: a bizonytalanok is szeretik Botka felvetéseit, márpedig ez a réteg adhatja annak az egymillió új szavazónak a zömét, akikre a baloldalnak szüksége van a kormányváltáshoz.

Másfél millióan súlyos nélkülözésben
Magyarországon a lakosság 16,2 százaléka, 1 millió 567 ezer ember tartozik a súlyos nélkülözésben élők csoportjában - derült ki az Eurostat pénteken közzétett, legfrissebb adataiból.
Ennél csak Bulgáriában, Romániában és Görögországban rosszabb a helyzet. A súlyos anyagi nélkülözésben élők közé azokat sorolják a statisztikusok, akikre az alábbi állítások közül legalább négy igaz: nincs pénze számlái kifizetésére, megfelelő fűtésre, váratlan kiadások fedezésére, rendszeres húsétel fogyasztására, évi egyhetes szabadságra, tévére, autóra, mosógépre vagy telefonra.
Az uniós átlaghoz hasonlóan a magyar adat is javult 2015-höz képest, 19,4 százalékról 3,2 százalékpontos csökkenéssel jutottunk 16,2-re. A hosszabb távú trendekből az látszik, hogy a 2008-as 17,9 százalékos eredményből 2013-ra 27, 8 százalék lett, innen indult a javulás az elmúlt három évben. A visegrádi országokhoz viszonyítva ettől függetlenül elkeserítő a helyzetünk: Csehországban a lakosság mindössze 4,8 százaléka, Szlovákiában 9, Lengyelországban 8,1 százaléka él súlyos anyagi nélkülözésben.

A tehetősek megadóztatásával a magyar lakosság 64 százaléka teljesen egyetért, 9 százaléka egyetért, 9 százaléka részben egyetért, 2 százaléka nem ért egyet, 1 százaléka egyáltalán nem ért egyet. A Botka-program azon felvetésével, hogy a magasabb jövedelműeknek arányaiban többet kell fizetniük, a kormánypárt táborának 65 százaléka is egyetért, a bizonytalanok estében pedig már 74 százalékos ez az arány. Természetesen a szocialista törzsbázisban a legmagasabb a támogatottság, az MSZP-hívek 87 százaléka vevő a szlogenre, de a jobbikos szavazótáborban is tetszésre talált az üzenet. Egyébként a Botka által megfogalmazott programpontok, hogy miként is kellene megadóztatni és kiket, szinte pártszimpátiától függetlenül tetszést arattak a társadalmi többségnél.

A havi egymilliót vagy annál többet keresők különadóját például a fideszesek 59 százaléka támogatta - és egyben ez a csoport ellenezte a legintenzívebben: 23 százalék protestált ellene. A bizonytalanok esetében 58, a szocialista híveknél pedig 63 százalék ért egyet ezzel az ötlettel. Ugyanakkor az ennél nagyobb társadalmi csoportot érintő, a 100 millió forint fölötti vagyonnal rendelkezők megadóztatásáról szóló felvetést a fideszesek és a bizonytalanok 66 százaléka helyeselné, a szocialistáknak pedig 79 százaléka. A kérdések között a legkisebb támogatottsága annak a felvetésnek volt, hogy a száz hektár földnél többet tulajdonlókra is vessenek ki különadót. Ez a kérdés kisebbségben maradt a fideszeseknél, a kormánypárti bázisnak csak 47 százaléka tudta támogatni, ahogyan a jobbikosok sem támogatnák lelkesen a földek utáni adóztatást, míg a bizonytalanok 57, az MSZP-támogatók 70 százaléka ezt az elképzelést is támogatja.

Meglepte Pulai Andrást, hogy ilyen fölényes támogatást mértek, lapunknak elmondta: úgy tűnik, "teljesen betalált" a program. Persze a támogatottság függ a pártpreferenciáktól, a lakóhelytől, életkortól és végzettségtől is, de jól látható: nemcsak az elkötelezett szocialista szavazók, hanem szinte a társadalom minden csoportja tudná támogatni ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítása. A Publicus Intézet stratégiai igazgatója emlékeztetett: jelentős a támogatás a bizonytalanok körében is, márpedig ez az a tábor, amelyből az MSZP a legtöbb támogatóra szert tehet. A bizonytalanok kétharmada kormányváltást akar. Ezek között az emberek között a politikailag fele baloldalra szavazna, de a Botka-program durván belement a Jobbik táborába is, hiszen majdnem minden kérdésnél a jobbikosok támogatták a második legnagyobb arányban a Fizessenek a gazdagok! programpontokat.

Tölgyessy Péter szerint az Orbán-rendszer mindent megtesz a saját mozdíthatatlanságáért, de a halmozódó elégedetlenség nyomán bármilyen apróság miatt meginoghat. Az alkotmányjogász nem számít könnyű, békés váltásra.