Orbán Viktornak eleget kell tennie az Európai Bizottság igényeinek, ha az utólagos javításokat kér a felsőoktatási törvényben - nyilatkozta a hétvégén a Der Spiegel hírmagazinnak Manfred Weber, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának a vezetője. A német kereszténydemokrata politikus közölte: "nincs EPP tagság minden áron", és ezt Orbán Viktornak világosan meg fogják mondani a pártcsalád szombaton esedékes elnökségi ülésén. "Vannak határok, amiket a magyar miniszterelnök sem léphet át" - tette hozzá, ilyennek nevezve a kutatás és az oktatás szabadságát.
Az EPP elnöksége a Brexitről szóló szombati uniós csúcs előtti órákban tanácskozik a magyarországi politikai helyzetről. Bár baloldali és egyes néppárti parlamenti képviselők egy ideje a Fidesz kizárását sürgetik a kereszténydemokrata pártcsaládból, Siegfried Muresan néppárti szóvivő a minap azt nyilatkozta: ez nem prioritás, és sohasem volt napirenden. Az elnökség döntései attól is függnek, hogy mi történik a megelőző napokban: a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor hogyan reagálnak a bírálatokra, amelyekben lesz bőven részük.
Az Európai Bizottság most valóban rászánta magát arra, hogy alapos vizsgálatnak vesse alá a magyarországi demokrácia helyzetét, és határozott lépéseket tegyen az uniós normákat sértő törvényekkel, illetve gyakorlattal szemben - hallottuk a napokban több brüsszeli forrásból is. Csütörtökön - amikor a testület nyilvánosságra hozza a kötelezettségi eljárások április csomagját - kiderül, hogy talált-e közösségi szankcionálásra megérett magyar jogszabályt. Frans Timmermans jogállamiságért és alapvető jogokért is felelős alelnök a hónap közepén már felvillantott néhány lehetőséget a beavatkozásra, aggasztónak nevezve a felsőoktatási törvénymódosítást, a menekültügyi szabályokat, a roma gyerekek iskolai szegregációját és a terhes nők foglalkoztatásában tapasztalható diszkriminációt.
Egyes menekültügyi rendelkezések és a romák oktatási elkülönítése miatt már folyik eljárás Magyarország ellen. Kérdés, hogy az Európai Bizottság kielégítőnek tartja-e az aggodalmaira eddig adott válaszokat, vagy további lépéseket tart indokoltnak. Úgy értesültünk, hogy a romák diszkriminációját érintő témákban "konstruktív párbeszéd" zajlik Budapest és Brüsszel között, és a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy orvosolja a problémákat.
Brüsszeli megfigyelők nem zárják ki, hogy magyar menekültügyi rendelkezések kerülhetnek a kötelezettségszegési eljárások csütörtöki csomagjába. Erre utalhat, hogy szerdán Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben tárgyalnak. Megbeszéléseiken szóba kerülhet az illegális határátlépéssel kapcsolatos büntetőeljárás EU irányelveket sértő módszerei miatt 2015. decemberében indult kötelezettségszegési eljárás esetleges szigorítása. A menedékkérők tranzitzónába zárását elrendelő márciusi magyar törvénymódosításról azonban most nem mond véleményt Brüsszel, mivel nyárig adott határidőt a tisztázásra. "Politikai döntéstől" függ, hogy Junckerék már ezen a héten pellengérre akarják-e állítani Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt, vagy — ami valószínűbb — megvárják az Európai Bíróság későbbi döntését. A pakliban van, hogy a Bizottság szociális, munkajogi törvényszegés miatt fogja tetemre hívni az Orbán-kormányt.
A CEU jövőjét érintő törvénymódosításról hamarosan elkészül az EU jogi értékelése. Lapunkban is közölt értesülések szerint a jogszabály sérthet bizonyos közösségi normákat, ezért Brüsszel akár már a héten eljárást indíthat. Ennek ellentmondani látszik, hogy az EU ellenőrző testülete általában az érintett hatóságokkal folytatott egyeztetések kudarca után szokta rászánni magát a végső eszközként bevethető kötelezettségszegési eljárásra. Ráadásul Soros György, a CEU alapítója és a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke éppen csütörtökön és pénteken tárgyal a bizottsági vezetéssel - többek között - az egyetem működését ellehetetlenítő törvénymódosításról. Előtte Michael Ignatieff CEU rektor Frans Timmermans-szal, majd az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőivel és képviselőivel találkozik egy keddi meghallgatáson.
Ignatieff felkészítő körútját követi szerda délután az EP plenáris vitája a magyarországi helyzetről, és ezen meg nem erősített hírek szerint részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Az ülést elsősorban a "CEU törvénynek" szentelik, amelyet a képviselő-testület meghatározó frakciói elítéltek. A parlament ezúttal nem készül határozatot elfogadni, bár a képviselők közvetlenül a plenáris megnyitása előtt is beterjeszthetnek erről szóló javaslatot. Az elmúlt hetekben a szocialisták, a liberálisok és a zöldek rendkívüli szankciós eljárás elindítását követelték az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.
