Szerintem;Brüsszel;Lázár János;

- Lázár igazmondása

A politikusok, mint általában az emberek, igazmondás szempontjából több csoportra oszthatók. Vannak, akik az esetek többségében igazat mondanak, de taktikai vagy kényelmi szempontok miatt elhallgatják a teljes igazságot, vagy a valóság ellenkezőjét állítják. Mások egyéni, illetve csoport érdekeik miatt bizonyos kérdésekben soha nem tárják fel az igazságot. Egyes politikai csoportok résztvevői pedig már akkor sem mondanak igazat, ha kérdeznek. Mindez Lázár János kancelláriaminiszternek a Népszava április 19-i számában megjelent nyilatkozata miatt jutott eszembe: „Magyarországon ugyan kevesebb a fizetés, de még is jobb az élet, mintha Nyugaton lennél rabszolga.” Koromnál fogva ugyan már nem kényszerültem megismerni a mai nyugati „rabszolgaságot”, de ismereteim vannak róla, mivel rokonságomból mai is többen dolgoznak Nyugaton, és örülnék, ha Magyarországon is olyan „rabszolgaság” lenne, mint ott. Ott kint a szakszervezetek keményen védik a dolgozókat, a legalacsonyabb fizetésből is viszonylag jól élnek magyarjaink, az itthoniból a többség pedig csak tengeti életét, pedig hasonló értékű és hasznosságú munkát végeznek itt is, ott is. A miniszter a kint dolgozó honfitársaink rabszolga voltáról beszél? Ez arról tanúskodik, hogy vagy fogalma sincs a mai rabszolgasorsról, vagy tudatosan hazudik. Lázár János kifogásolja, hogy Brüsszelben minden vizsgálat magyar feljelentés következménye. Az okáról azonban egy szót sem szól. Arról, hogy a magyar igazságszolgáltató szervek gyakran nem mernek egyes kérdésekben állást foglalni, mert félnek a következményektől, esetleges retorzióktól, állásvesztéstől. Különösen, ha az orbáni vezérkar, a vazallusi réteg korrupciós ügyeiről van szó. Abban azonban igaza lehet a miniszternek, hogy „…politikai okok miatt vagyunk fekete bárányok Brüsszelben.” Arról a politikai okról azonban feltehetően tudatosan hallgat, hogy míg Nyugaton demokrácia van, nálunk egy autokratikus rendszer kiépítése történik. A fentiek ismeretében felmerül az a kérdés: lehet-e olyan valaki országos politikus, aki tudatosan félrevezeti az embereket?