Magyarország valószínűleg az orosz állam által biztosított mintegy tízmilliárd eurós hitelből fizetné ki az új paksi nukleáris beruházás mintegy százmillió eurót kitevő előkészületi munkálatait – közölte lapunkkal a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Parlament fenntartható fejlődés bizottsága tegnapi üléséről távoztában. Az eseményen Süli Jánost, "a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltet” hallgatták meg. A témát eddig felügyelő Lázár János az ülésen voltaképp átadta a területet az új gazdának. Ennek kapcsán Lázár János közölte: az uniós engedélyek birtokában immáron semmi akadályát nem látják az eddig elvégzett munkálatok kifizetésének. A kormány azt az utasítást adta az Államadósság-kezelő Központnak, hogy a legjobb pénzügyi megoldást válasszák. A kifejezetten e célra kapott orosz hitel lehívásán túl további két változatot vizsgálnak. Az egyik a nemzetközi hitelpiacról felveendő egyéb forrás, a másik pedig adósságnövelés nélkül a magyar költségvetés forrásainak igénybe vétele. (Miközben az évi mintegy 4 százalékos kamatozású orosz államközi hitelt az erről szóló 2014-es megállapodás aláírásakor Orbán Viktor még az évszázad üzletének nevezte, azóta – nem függetlenül a magyar gazdaság megítélésének javulásától – ezzel legalábbis összehasonlíthatóvá váltak más, piaci alapú, nemzetközi hitelfelvételi lehetőségek.) Kérdésünkre ugyanakkor a miniszter a legvalószínűbbnek továbbra is az orosz hitel lehívását tartotta, hozzátéve, hogy azt 60 napon belül visszafizetnénk. A forintban több mint harmincmilliárdos összeg lehívására szavai szerint néhány héten belül sor kerül. Az ülésen azt is megemlítette, hogy 2018 tavaszáig további 600-700 millió eurót (több mint kétszázmilliárd forintot) elkölthetnek e célra.
Az atomerőműben több mint három évtizedet eltöltő, azt 2010-ben vezérigazgatóként irányító, 2014 óta pedig Paksot polgármesterként vezető Süli János szakmai alkalmasságát az ülésen senki nem vonta kétségbe. Kiválasztásának az kölcsönöz némi pikantériát, hogy 2014-ben éppenséggel a Fidesz-KDNP jelöltjét győzte le a kevéssé ismert Néppárt képviseletében. Ebből azonban a kormányerő most erényt kovácsol, mondván, e fontos posztra politikai hovatartozástól függetlenül szakembert választ. (Mindazonáltal Süli János az elmúlt években a beruházás előkészítése során mindenben együttműködött a kormánnyal, főként Lázár Jánossal.) A jelölt felszólalása is arról tanúskodott, hogy politikai kommunikáció helyett elsősorban a felmerülő problémákra és azok lehetséges megoldására összpontosít. Így életrajza kapcsán is emlékeztetett a jelenlegi blokkok 1980-as évek eleji felépítésekor jelentkező gondokra: ekkor üzembehelyezési mérnökként felügyelte a munkálatokat. Némi él hallik ki Süli János ama megjegyzéséből is, hogy „akkor még létezett magyar energetikai ipar”. Ennek kapcsán a felszólalók továbbra is elmés nyelvtani fordulatokkal írják körül azt a tényt, hogy az orosz beszállító valójában nem kötelezettséget vállalt 40 százalékos magyar beszállítói arányra, csupán azt ígéri, hogy erre „törekszik”. Süli János ezt úgy fogalmazta meg: reméli, hogy sikerül megközelíteni az arányt. Árulkodó az is, hogy Süli János a beruházást (a valóságnak megfelelően) "bővítésnek" nevezi, miközben a Fidesz-propaganda erre a "kapacitásfenntartás" szó használatát írja elő. A jelölt komoly tereptapasztalataira utal, hogy meglátása szerint gondot kell viselni a kivitelezésben részt vevő munkások elhelyezésére, gyermekeik oktatására vagy az elhelyezésükre szolgáló ideiglenes épületek utóhasznosítására is. Kérdésre elárulta, hogy a Kádár-rendszerben volt párttag, a rendszerváltás után pedig a kisgazdáknak „segített”. Az ülésen a bizottságot vezető, az atomellenes LMP-t képviselő Sallai R. Benedek, illetve Aszódi Attila „paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos” között zajlott le az atomhasznosítást illető, kibékíthetetlen vita. A bizottság kormánypárti többsége támogatta a jelöltet, Süli János hivatalosan május elejétől tölti be posztját.