Kaptam egy levelet Szegedről. Egy számomra ismeretlen ember írta, miután elolvasta az olvasói levelemet, amelyben a II. világháború borzalmairól írtam. Ezt a levelemet szeretném közreadni, hogy lássák mások is, embertársaink között milyen közvetlen segítséget is felajánló polgárok vannak. "Tisztelt Tóth Antal úr! Érdeklődéssel olvastam a doni áttörés emlékére című írását. A Magyar Kir. Honvédség keleti hadszíntéren folytatott tevékenysége, illetve a doni áttörés története régen foglalkoztatnak engem is.
2016-ban lehetőségem volt végigutazni a Don folyónak azt a 200 kilométernyi szakaszát, ahol a 2. magyar hadsereg 1942/43-ban védelemben volt. Erről az utunkról több száz fényképét készítettem, ezeket szívesen megmutatnám. A Don mellől hoztam kis krétakő darabokat, amiből szívesen adok Önnek is, hogy legyen egy darab abból a vidékből, amit az apukája egykoron láthatott! Szívesen meghallgatnám, hogy mit őrzött meg a családi emlékezet az egykoron eltűnt édesapjáról. Arra is kíváncsi lennék, hogy melyik egységnél szolgált. Meg tudnám mutatni, hogyan is kell elképzelni a Don-folyó környékét egykor és ma... üdvözli: Horváth Ferenc, Szeged."
