Borkai Zsolt;Olimpiai Charta;

- Borkai és a politika

Az Olimpiai Charta 27. paragrafusának 6. bekezdése szerint a nemzeti olimpiai bizottságoknak politikától függetlenül kell működniük. "A Nemzeti Olimpiai Bizottság köteles megőrizni önállóságát és köteles ellenállni minden nyomásnak beleértve, de nem korlátozva a politikai, jogi, vallási vagy gazdasági nyomásra, amely akadályozhatja a Nemzeti Olimpiai Bizottságot az Olimpiai Charta betartásában."

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke ezzel szemben az nso.hu-nak nyilatkozva azt mondta: "Én is hallottam róla, hogy a politika már nem támogat engem, de én ezt nem így tudom. Korábban nekem is voltak kétségeim efelől, ezek azonban elmúltak – mondta Borkai. – Több ismert közszereplő közelmúltbeli nyilatkozata ugyanezt erősíti meg bennem."

A MOB elnökének politikától teljesen függetlenül kell(ene) végezni munkáját. Ezért a tisztújító közgyűlés előtt politikai támogatásra hivatkozni, nemcsak nagyon szerencsétlen lépés, hanem ellenkezik is az olimpiai mozgalom életét meghatározó szabályokkal.

A MOB tisztújító közgyűlése május 2-án lesz, Borkainak várhatóan lesz ellenfele. Eddig Szabó Bence, a MOB korábbi főtitkára jelezte kandidálási szándékát, illetve kedden Kulcsár Krisztián a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) technikai igazgatója is bejelentette, hogy pályázik a MOB elnöki tisztségére.

Szabónak az elnökhöz hasonlóan komoly felelőssége van a kiemelt állami támogatáshoz képest szerény riói olimpiai szereplésben, és abban is, hogy a mai napig nem készült el a tavalyi nyári játékokon történteket megmagyarázó, átfogó szakmai elemzés.

A tisztújítás előtt április 21-én kerül sor a rendkívüli közgyűlésre, ahol módosítják a MOB alapszabályát. Erre már januárban is sor került, de Török Ferenc jogász harminchat hibát talált az év elején elfogadott szabályzatban. Borkai először nem akart alapszabályt módosító rendkívüli közgyűlést összehívni, de később engedett a sportági szövetségek nyomásának.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, ügyet sem vetve az ellenzéki, valamint a külföldi bírálatokra, a török állam gyors átalakítását tűzte ki célként. Az ellenzéki szociáldemokrata CHP a voksolás során történt szabálytalanságokra hivatkozva a referendum eredményének megsemmisítését indítványozta, erre azonban nagyon csekély az esély.