Okosfalva-program;

Illusztráció/Thinkstock

- Magyar kezdeményezés az Okosfalva uniós program

A falvak, a vidék nemcsak Magyarországon néptelenedik el szinte megállíthatatlanul, hanem a finn Lappföldtől, Franciaországig, Olaszországig, és lehetne még sorolni. A fő gond mindenhol a vidék elöregedése, a munkahelyek hiánya, az elégtelen szolgáltatások és ezzel összefüggésben az elvándorlás. Ennek megállítását tűzte ki célul az "Okosfalvak" (European Action for Smart Villages) program, amely a 2013-2020-as uniós pénzügyi ciklus egyik legjelentősebb kezdeményezése. 

A probléma ugyanis roppant nagy kihívást jelent a közösség számára. Az unió lakosságának mintegy 44 százaléka kötődik valamilyen formában az agráriumhoz, a vidékhez, a gazdáktól a feldolgozó iparban dolgozókig. A falvak feltámasztására elvileg a forrás is rendelkezésre áll, hiszen az uniós pénzügyi ciklus 167 milliárd eurójából 2020-ig 60 milliárd euró jut a mezőgazdaságra, a vidékre.

Erre az összetett problémára keresett megoldást Szanyi Tibor az MSZP európai parlamenti (EP) képviselője és szakértő csapata a 2015-ben benyújtott javaslatával. Óriási verseny van programmal indulók között, hiszen a 751 EP képviselőből évente átlagosan 300-an adnak be valamilyen ötletet, amelynek nagy része kihullik az Európai Bizottság (EB) szigorú rostáján. Az Okosfalu program azonban nemcsak hogy fennakadt, de ami szintén nem gyakori, a tavalyi költségvetés terhére 800 ezer eurós forrást is kapott az úgynevezett pilot-program. A megvalósíthatósági tanulmányra ebből 400 ezer eurót költhet a program csapata, és nemzetközi pályázaton választják ki azt az egyetemet, amelyik elkészítheti az előzetes terveket. Még ebben a hónapban döntés születhet a pályázatról.

A program egyik legfontosabb feladata, 2018 végéig a Smart Villages definíciójának meghatározása, illetve az „útiterv” összeállítása arról, hogyan válhat egy faluközösség „okosfalvává”. Újra kell értelmezni a vidékfejlesztést, a szociális gazdaság fogalmát és meg kell oldani a vidék digitalizációját. A programban a legfontosabbnak az ökológiai és a szociális elemet tartotta Szanyi Tibor. A Népszava kérdésére az EP képviselő úgy vélte, a program 2021. januárjától indulhat.

Érzékeny kérdés, hogy a brit kilépés után milyen lesz a 2020 utáni költségvetés, de az biztos, hogy az eddigi legjelentősebb pénzügyi reform várható.

A program előzetes célja annak kiderítése, hogy a területalapú támogatás, a vidékfejlesztés és a piaci zavarok kivédésére szolgáló úgynevezett pillérek mellé felsorakoztatható-e a falufejlesztés, az Okosfalvak projekt ökológiai, szociális elemei. A végcél, hogy ez a program lehessen a negyedik pillér a következő pénzügyi ciklusban.

A program bemutatójára, ritka kivételnek számító módon, két biztos is ellátogatott. Corina Cretu regionális politikai és Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési EB-biztosok 10 európai parlamenti képviselővel együtt kinyilvánították, hogy támogatják a programot. Szeptembertől Andrus Ansip az egységes digitális piacért felelős és Navracsics Tibor az oktatásért felelős biztosok is bekapcsolódnak a programba.

Hamarosan szavazhat a parlament az erdőtörvény módosításáról. A jogszabály könnyítéseket hozhat az erődtulajdonosoknak, de szigorítást a legszegényebbeknek. A környezetvédők a tarvágástól tartanak és az ártéri galériaerdőket féltik. A jogszabály egyes elemeit azonban még a Fideszen belüli lobbik is megtámadhatják.