B. Pál budapesti hírlapíró a hetvenes évek elején beállt a végtelennek tűnő könyvheti sorba. Örkény István dedikálta az Egyperces novellákat, fel sem nézve körmölte a kötetekbe a nevét, míg B. Pál elé nem tolta a nála lévő, kopott gerincű könyvet. A Házastársak volt az, Örkény gyatra termelési regénye '52-ből. - Mennyiért adja? - kérdezte Örkény B-re függesztve a tekintetét, de a hírlapíró csak nevetett. Egy dedikációval és egy spontán egypercessel lett aznap gazdagabb.
Kitüntető a párhuzam, de Szekszárdi Zsuzsannáról jutott eszembe ez a régi történet. Arról a Tv2-ős riporterről, aki aláírta a független médiumoknak húsvét vasárnapján kiküldött levelet, melyben Andy Vajna tévéje azt firtatja, valóban Soros György zsoldjában dolgoznak-e. Ilyen manapság a tényfeltárás NER-módra: a kormánytól merőben független CÖF nyüzsgönce, ifjabb Lomnici ír egy vádaskodó levelet, erre föl Szekszárdi Zsuzsanna a keresztény ünnepre rá se bagózva kiküld egy bugyuta kérdőívet a megvádolt sajtóorgánumok címére, estére pedig már be is teríti a leleplezés az egész portfóliót. Lám, nem is tagadják, hogy a milliomos kénye-kedve szerint politikai szándékot szolgálnak, még tüntetéseket sem átallanak a budapesti utcákra hazudni.
Ez eddig rendben is van, ilyen országban élünk, kedves polgártársaink már kétszer is erre szavaztak. De Szekszárdi Zsuzsannának - akiről eleddig semmit sem tudott a net, illetve ha e néven ő szabadult meg 7 hét alatt 8,4 kiló zsírtól, ahhoz magam is gratulálok - egyvalamit az eszébe kell vésnie. Egyszer ennek a vircsaftnak vége lesz, őrá viszont örökre ráég, hogy a maga szerény, de aljas módján részt vett benne. A világ sosem felejtett, s pláne így van ez, amióta létezik a Google.
