Részvétele a május 19-i elnökválasztáson ennek ellenére még nem biztos, hiszen csak azok a jelöltek vehetnek részt a megmérettetésen, akiknek indulását jóváhagyja a vallástudósokból és jogtudósokból álló Őrök Tanácsa. A testület viszont nem valószínű, hogy szembemegy az ajatollah akaratával.
Ahmadinezsád az Iráni Iszlám Köztársaság hatodik elnöke volt 2005 és 2013 között, és ő volt az első, aki nem az országot irányító síita papság soraiból került ki. A nyugat és Izrael ellenes kirohanásairól elhíresült perzsa diktátor újraválasztása 2009-ben tüntetéssorozatot eredményezett, amelyet azonban a hatalom halálos áldozatok árán szétvert, a tüntetőket meghurcolták, többszáz embert bebörtönöztek.
A soron következő voksolásnak semmiképpen sem ő az egyik favoritja, főképp az ajatollah állásfoglalása után, aki úgy fogalmazott, hogy Ahmadinezsád visszatérése nem szolgálná az ország érdekeit. A legfelsőbb vezető ugyanakkor nyilvános állásfoglalásával megerősítette a hivatalban lévő elnök, a mérsékelt Hasszán Rohani pozícióit. Mégsem zárható ki, hogy Hamenei azóta, ha Ahmadinezsád kapcsán nem is, de a Rohani melletti álláspontját megváltoztatta, hiszen amint a jelöltállítás első napján, kedden kiderült, az elnökségért versenybe száll egyik bizalmasa, Ebrahim Raisi, az egyik legnagyobb befolyású segélyalapítvány, az Asztan Kudsz Razavi felügyelője, egykori helyettes ügyész is. A keményvonalas konzervatívok mindenképpen őt támogatják a reformisták és a mérsékelt konzervatívok jelöltjének számító Rohanival szemben.