„Nem volt annyira váratlan a Pulitzer-díj, mert a Panama Papers az elmúlt év legnagyobb sztorija volt, és az egyik legkomolyabb újságírói teljesítmény, bár elfogult vagyok, hiszen benne voltam" – mondta a Népszavának csütörtökön Pethő András, a Direkt 36 magyar oknyomozó portál egyik alapítója. A New York-i Columbia Egyetemen a hét elején jelentették be, hogy a Panama Papers néven elhíresült botrányt leleplező oknyomozást ismerik el Pulitzer-díjjal az „Explanatory reporting” (oknyomozó) kategóriában. A díjat megosztva kapta az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű nemzetközi tényfeltáró konzorcium, a Miami Herlad és a McClatchy.
A konzorcium fogta össze azt a több mint háromszáz újságírót, akik egy éven át azon dolgoztak, hogy feltárják és bizonyítsák: miként menekítik rengetegen – politikai vezetők, üzletemberek, köztisztviselők, sportolók, művészek – a vagyonukat adóparadicsomokban működő átláthatatlan cégekbe, hogy hazájukban elkerüljék a közteherviselést.
Az ügy akkor kezdődött, amikor egy máig ismeretlen személy eljuttatott számos, a Mossack Fonsecától – egy offshore-cégek létrehozásával foglalkozó panamai cégtől – származó terhelő dokumentumot a Süddeutsche Zeitung két újságírójának, akik együttműködésre kérték fel az ICIJ-t, amely aztán számos médium, köztük a magyar Direkt 36 munkatársát vonta be a példa nélküli projektbe.
Pethő András szerint az egészen konkrét következményeken túl – lemondások, letartóztatások – a kiszivárogtatás „talán még inkább bevitte a köztudatba az offshore fogalmát, és azt, hogy miért vannak problémák ma ezzel a fajta üzleti világgal". Az újságíró szerint azonban a botrány általa feldolgozott magyar szálainak utóélete amolyan „magyarosan" alakult. „Akkoriban a miniszterelnök a parlamentben is fogadkozott, hogy nagyon alaposan ki fogják vizsgálni ezeket az ügyeket, és minden létező hatóságnak kiadta a parancsot, hogy nézzenek utána. De amennyire tudom – legutóbb decemberben néztem utána –, ezek a vizsgálatok szépen elhaltak."
