Még három "tényvédelmi" népszavazási kérdés vár hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottságnál, miután a héten egyet elutasított Paks2 témájában. A 30-30 civil aláíró által támogatott kérdések egyike sem irányult a 2014. januári orosz-magyar egyezmény megszüntetésére, és nem gördített jogi akadályt az egyezmény által előirányzott két új atomerőművi blokk megépítése vagy üzembe helyezése útjába. A kérdések mindegyike - miként az elutasított is - egy-egy olyan követelményt fogalmaz meg, amit ha a referendum nyomán az Országgyűlés törvényre emel majd legkésőbb 2018 elején, a paktum tárgyát képező beruházás elveszíti az értelmét, ezért a kormány lemondhat a megvalósításáról.
Erre egyébként már az Európai Bizottság március 6-i döntése nyomán is bőven meglenne az oka Orbánnak. Hiszen Brüsszel arról állított ki papírt, hogy a kormány a sokat hangoztatott "évszázad üzlete" helyett az évszázad ráfizetéséről kötött megállapodást Putyinnal, és hogy a magyar adófizetők pénzén az orosz partnert készül támogatni. Ennek ellenére a kormányfő a március 10-i sajtótájékoztatóján ezt mondta: "Győztünk Brüsszelben", és a testület versenypolitikai főigazgatósága által kiadott határozatra hivatkozott, amiben - szerinte - az Európai Bizottság azt állítja, hogy a Paks2 beruházás Magyarország számára magas szinten megtérülő.
A Bizottság honlapján ennek ellenkezője olvasható, egyelőre továbbra is csak sajtóközlemény formájában. Mivel az Orbán-kormány bizalmasnak minősítette azt adatokat, a bizottsági szakértők gazdasági számai nem lesznek olvashatók a brüsszeli honlapon: helyettük csak egy-egy tág értékhatár kerül majd közlésre, a megtérülési ráta tekintetében is. A titkolózás célja az, hogy Magyarország polgárai ne tudhassák meg pontosan, az ország mennyi elvárható nyereségtől esik el – vagy inkább mekkora veszteséget szenved el –, miközben kifizeti az Orbán által Putyinnak szánt nemzeti ajándék kikalkulált összegét.
A Bizottság azonban nem foglalkozott azzal, ami nem része a beruházásnak, de elengedhetetlen ahhoz, hogy az üzembe helyezendő két új blokk valóban működtethető legyen. Az összes ilyen, főként Paks2 időnek előtti megépítése és rosszul megválasztott méretezése folytán szükséges invesztíciók teljes bekerülési költsége a kormánytól független szakértők becslése szerint valahol Paks2 árának 75 százaléka és 100 százaléka között van. Azaz ha Paks2 megépül és működik, az nem csupán azzal jár, amit Brüsszel kiszámolt – tehát hogy 60 évre mindannyiunk teljes, az adófizetéssel együtt értendő rezsije növekedni fog -, hanem sokkal-sokkal nagyobb pénzkiadással.
Az első tényvédelmi népszavazási kérdés átengedése és kezdeményezés sikere esetén az Országgyűlés törvényben tiltaná meg, hogy - a paksi atomerőmű két új reaktorblokkjának megépítéséről kötött magyar-orosz egyezmény 2014. januári aláírásakor bejelentett 12,5 milliárd eurón túl - további összegek kerüljenek kiadásra. Az NVB keddi kreatív szövegértelmezését a Kúria remélhetőleg nem fogja követni.
A második népszavazási kezdeményezés azt igyekszik kizárni, hogy Paks2 üzemszerű működtetéséhez szükséges műszaki feltételek egy bizonyos körét bújtatott módon, más indokolással biztosítsák (tehát az előbbi költségkorlát kijátszásával): Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: Magyarország területén nem épülhet olyan síkvidéki vízerőmű vagy hegyvidéki szivattyús-tározós erőmű, amelyet - akár csak közvetve - a nukleáris alapú áramtermelés időszakos feleslegének kiegyensúlyozására használnának?
A harmadik népszavazási kezdeményezés a ma hatályos atomtörvény által az atomerőművi energiatermelésnek nyújtott közvetett állami támogatás gyakorlatának kíván véget vetni: Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényi úton biztosítsa, hogy 2017. december 31-ét követően Magyarországon atomreaktor, egyéb nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló csak abban az esetben üzemelhessen, ha az engedélyes az esetleges nukleáris baleset következtében fellépő károk teljes mértékben való megtérítéséhez elégséges biztosítással vagy más pénzügyi fedezettel rendelkezik? (Jelenleg a törvény az engedélyest is, az államot is felmenti attól, hogy helyt kelljen állnia az okozott kárért.)
A negyedik kezdeményezés egy elferdített ténnyel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Paks2 60 évre meghatározná az ország energiastratégiáját. A kérdés tehát: Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot arról, hogy legkésőbb 2019. január 1-től kezdődően Magyarország végrehajtja a Németországban zajló „Energiafordulat” program - mindenekelőtt a nap- és szélenergia alapú áramtermelés állami segítséggel való felfuttatása - lépéseit úgy, hogy a program magyar változatának kidolgozásához a kormány a német kormánytól kér szakmai segítséget? (Az évtizedeken át előkészített német program alapgondolata az, hogy hosszabb távon a társadalomnak olcsóbb, ha áttér az ilyen energiastratégiára.)
Mint látható, a kérdések úgy lettek megfogalmazva, hogy akár az atomenergia szerelmesei is egyetérthetnek velük – talán a negyedik kivételével -, persze, ha nem elkötelezettjei magának a Paks2 beruházásnak valamiért.
A tényvédelmi akció elindításának az is a közvetett célja, hogy ne lehessen a Paks2-vel, illetve általában az ország energiastratégiájával kapcsolatos szakmai kérdéseket átpolitizálni. Amivel a kormány rendszeresen él avégett, hogy megvitathatatlanná tegye egy-egy olyan döntését, melynek alátámasztására nem rendelkezik észérvekkel. Ezt Paks2 esetében különösen sikeresen csinálja, hiszen a civil szervezetek szakmai érveit felkaroló ellenzéki pártokat mostanára beszorította abba a helyzetbe, hogy a témában már nem a szavuk ereje számít, hanem azoké a szavazatoké, amiket a 2014-es választásokon leadtak rájuk.
60 évre előretekintve ez nem lehet alapja a Paks2-vel kapcsolatos döntések meghozatalának. Ezért elengedhetetlen, hogy ne a politikai pártok mondják ki a végső szót, hanem a nép, és hogy ehhez minél több politikamentes tájékoztatást kaphasson a felmerült tétekről.