A vártnál valamivel alacsonyabb inflációs adatot hozott nyilvánosságra tegnap a KSH, és a hivatalos számítások szerint a nyugdíjasokat érintő drágulás még a nagy átlagnál is kisebb volt márciusban. Átlagosan 2,7 százalékkal nőttek az árak a tavaly márciusihoz képest, de a nyugdíjasok csak 2,4 százalékot éreznek ebből, mert a legnagyobb ütemben emelkedő üzemanyagárak őket kevésbé érintik, mint a fiatalabb, aktív rétegeket – hangzik az indoklás. Ugyanakkor az sem tette könnyebbé a megélhetésüket, hogy az utóbbi egy hónapban a benzin és a cigaretta alig érezhetően, de olcsóbb lett.
Március 13-án született az a miniszterelnöknek címzett levél, amelyet egy ügyvédi iroda küldött a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) nevében, hogy épp az inflációs adatok alakulására hivatkozva felszólítsa a kormányfőt a nyugdíjemelés idei esztendőre meghatározott mértékének felülvizsgálatára. Emlékezetes, hogy a tavaly nyár elején elfogadott költségvetés még csak 0,9 százalékos inflációhoz igazított nyugdíjemeléssel számolt 2017-re, ám a „jóságos” Orbán a gazdasági kilátások és a nyugdíjasok elemi erejű felháborodása ismeretében novemberben megemelte ezt 1,6 százalékra. Hogy miért pont ez jutott eszébe, azóta sem tudja senki, hiszen a Magyar Nemzeti Bank közben nyilvánosságra hozta az idei évre számított 2,4 százalékos inflációs adatát, ami bekerült a költségvetésbe is. Ez pont akkora mérték, amit tegnap a nyugdíjas inflációra hozott ki a KSH, a kormány mégsem tartja fontosnak, hogy figyelembe vegye a tényeket, és az idős magyarok érdekeit, és a NYOK kérésének megfelelően májustól már a tényleges inflációnak megfelelő emelést adja meg a nyugdíjasoknak.
A hazai elemzők általában a tegnap bejelentett 2,7 százalékos éves drágulásnál magasabb adatot vártak, többnyire 2,9-3 százalékkal számoltak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy az üzemanyag árak mozgása megkavarta az értékeket. Éves szinten ugyanis jelentősen drágult a benzin és a gázolaj, azonban idén februárhoz viszonyítva kicsivel olcsóbb lett.
Virovácz Attila, az ING vezető elemzője szerint sok a bizonytalansági tényező az év hátralévő részében, de az éves adat nem éri majd el a 3 százalékot. Ugyanakkor a nyugdíjasokat kifejezetten rosszul érinti, hogy a háztartási energia ára már az elmúlt hónapokban is emelkedett, különösen a fa, a szén és a brikett drágult, ami vidéken ebben a korosztályban általánosan használt tüzelő.
A NYOK vezetője, Földényi György elmondta, hogy sem Orbán Viktortól, sem kormánya más tagjától nem érkezett válasz a kérésükre, ezért az ügyvédi felszólításban szereplő 30 napos határidő letelte után legkésőbb május elején bírósághoz fordulnak, hogy kiharcolják az idős embereknek járó megemelt összeget. Földényi György kérdésünkre azzal magyarázta az ügyvédi iroda felkérését, hogy ezzel is demonstrálni akarták: pártoktól független civil szervezetként képviselik a nyugdíjasok érdekeit, a kormány is így számoljon kezdeményezésükkel, amikor döntést hoz a juttatások megemeléséről. A szervezet elnöke szerint ugyanis az áruházak pénztárainál senkit nem kérdeznek, hogy van-e Fidesz tagkönyve, vagy nincs. A megélhetés majdnem minden idős embernek nehéz, ahogy a mellőzés is mindenkinek kijár, hiszen ígéretei ellenére a csak kormánypárti szervezetekből álló Idősek Tanácsa ülését sem hívta össze március végén a miniszterelnök.
Ráadásul sok, az idős emberek hétköznapjaiban fontos termék az átlagnál nagyobb mértékben drágult, amit a statisztikában kiegyenlít, hogy az idős emberek nem vesznek új hűtőt és tv-t, ahol az áremelkedés szinte nulla volt. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az inflációs adatok tegnapi ismertetésekor kiemelte, hogy tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára ugyan átlagban csak 2,2 százalékkal nőtt, de például a cukor 14 százalékkal, a sertéshús 10,8 százalékkal, a sajtok 7,1, a péksütemények 5,2, a kolbászok 5 százalékkal drágultak és még a kenyér ára is az átlag fölött, 3,6 százalékkal nőtt.
Az év elejétől 15 százalékkal megemelt minimálbér és a 25 százalékkal magasabb garantált bérminimum hatására az átlagos béremelés idén elérheti akár a 9-10 százalékot is, tehát ha az idősek pénze csak 1,6 százalékkal lesz több, akkor erősen kinyílik az olló az aktív korúak jövedelméhez képest.
