Alapvetően a hagyományos érlelésű darabolt, illetve kötözött sonkákat keresik a hazai fogyasztók – derült ki lapunk gyűjtéséből. A húsvét nagy ünnep a sonkaforgalmat tekintve, olyannyira, hogy az éves mennyiségnek csaknem kétharmada ebben az időszakban fogy el – mondta már Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hústerméktanács főtitkára lapunknak. Becslése szerint az ünnepek kapcsán 6-8 ezer tonna füstölt áru fogy az országban. Pontosan ebből fakad, hogy a húsiparnak fel kell készülnie erre az időszakra, hiszen a hagyományos pácolás időigényes, a füstölt árukat sem lehet csak úgy „előrántani”.
Arra a felvetésünkre, hogy az import termékek aránya mekkorára tehető, a főtitkár nem kívánt pontos becslést mondani, mert mint fogalmazott, azok jellemzően nem a feldolgozókon, hanem a forgalmazókon keresztül érkeznek az országba. A hazai hústermeléssel foglalkozóknak ezzel kapcsolatban éppen az a szándéka – folytatta -, hogy a belföldi fogyasztást minél nagyobb arányát hazai termékekből fedezzék. Ezzel együtt annyit megjegyzett, hogy a külföldről érkezett áru mennyisége nagy valószínűséggel jelentékeny. Éppen ezért - mutatott rá - a fogyasztóknak körültekintőknek kell lenniük. Jól meg kell nézniük az jelöléseken, hogy milyen sonkát vásárolnak. Ami nagyon olcsó az gyanús – tette hozzá. Van is miért figyelmesnek lenni, mert ide vonatkozóan a Pick Szeged Zrt. oldalán például arról lehet olvasni, hogy bőven lehet találkozni „gazdag”, 85 százalék feletti sertéshús tartalmú sonkával, de van olyan is, amelynek a hústartalma még az 50 százalékot sem éri el.
Piaci tapasztalataink szerint az árak igen széles sávban szóródnak. Jellemzően kilogrammonként 700-800 forinttól indul a sonka ára, s bőven találni 2500-3000 forintos „változatokat” is. Menczel Lászlóné jelezte, itt igen sok múlik azon, hogy milyen testtájról származik a hús. Az árak esetében egyébként a tőkehús áfájának 5 százalékra való csökkentésre kedvező változást hozott a fogyasztók számára is. Bár ezt lehet most nem így látják, ami mögött a felvásárlási szint alakulása húzódik meg. Tavaly ilyenkor a sertés kilogrammonkénti átlagára 300 forint körül húzódott, most pedig 400 forint környékén áll. Ha még a 27 százalékos áfateher élne, akkor a mostani árak a jelenleginél jóval magasabbak lennének.
A húsvét az év első olyan szakasza, amikor hirtelen megemelkedik a fogyasztói kereslet – világított rá a kereskedelemben ilyenkor zajló folyamatokra Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az év elejei időszakhoz – január-február - képest ez 40-50 milliárdos megugrást jelent. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva szintén növekedést valószínűsít, igaz ennek mértéke szerény lesz. A fejlődés részben a jelentékeny bérkiáramlásra vezethető vissza. Az, hogy az ágazat forgalomnövekedése nem a fizetések fejlődéséhez hasonló mértékű, annak egyszerű a magyarázata: másra is költenek az emberek – folytatta a szervezet főtitkára. Hozzátette, részben ezzel magyarázható, hogy becslése szerint a kereskedelem idei bővülése 4 százalékos lesz a tavalyi 4,5 százalék után.
A lakosság húsvéti költésével kapcsolatban egyébként éppen a napokban tett közzé adatokat a KSH. A 2016. évi gyűjtésen alapuló összesítés szerint húsvét közeledtével élelmiszerek közül sonkára, szalámira ekkor adunk ki a legtöbbet. Az erre szánt összeg fejenként 1209 forint volt. Ez az összeg mintegy harmadával haladta meg a 2016. évi átlagos havi értéket. Tojásból ugyancsak húsvét környékén veszünk a legtöbbet, az egy főre jutó fogyasztás volumene 2016 márciusában közel negyedével, 23,4 százalékkal volt magasabb az éves átlagnál.
A húsvéti időszakban szalámiból, sonkafélékből 2016-ban 0,7 kg fogyott fejenként, ami több mint másfélszerese, a fejenként vásárolt 15 tojás pedig negyedével több az éves átlagos mennyiségnek.
Csokoládéra is ebben az időszakban ad ki a legtöbbet a lakosság: 2016 márciusában fejenként 796 forintot költöttek erre a háztartások, ami 76 százalékkal haladta meg egy átlagos hónap fogyasztását a vizsgált évben. Az alkoholos italokra kiadott összeg is emelkedik az ünnepnapok közeledtével, erre 990 forintot fordítottak a háztartások fejenként húsvét előtt.
