New York Times
A közép-és kelet-európai államok már régóta berzenkednek amiatt, hogy szegény rokonként tekintenek rájuk az Unióban. Az sem befolyásolja őket, hogy jó egy évtized elteltével náluk még mindig alacsonyabbak a bérek, virágzik a korrupció és sokkal nyeszlettebbek a közszolgáltatások mint az oktatás és az egészségügy. De az elégedetlenség most már elérte a hűtőgépet és a konyhaszekrényt is: vezető politikusok a sajtóval együtt arról beszélnek, hogy a térség gyengébb minőségű élelmiszereket kap nyugatról. A hatalomnak ez kapóra jön, mert a nacionalista hullám amúgy is végigsöpör a kontinensen, és ők rá akarnak játszani a régió panaszaira. Ahogy egy prágai szakértő mondja: szeretik ezt a témát, mert rá lehet kenni az idegenekre. Ugyanakkor a vizsgálatok azt támasztják alá, hogy egyes esetekben valóban jelentős az eltérés ugyanannak az árunak minősége között a kontinens két felén. Az érintett államok azon vannak, hogy az egész EU-ban végezzék el az ellenőrzést, mert csak akkor lehet látni hogy mennyire kiterjedt a jelenség. A gyártók és a szakértők szerint a különbségeket a helyi ízlés, továbbá az magyarázza, hogy mindenütt az ott megszokott összetevőket használják, továbbá hogy mások a vásárlói szokások. Csak éppen ez nem nyugtatja meg a kedélyeket.
