Botrányba fulladt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az ülése hétfőn: a testület alelnöke, Németh Szilárd és a többi kormánypárti képviselő ugyanis elhagyta az üléstermet, amikor az ellenzéki tagok meg akarták kérdezni az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőjét a hétvégén kirobbant Yandex-ügyről.
Mint azt a 444.hu szombaton megírta, a kormány nemzeti konzultációs honlapjának a forráskódja a Yandex nevű orosz internetes céghez vezet. Az „orosz google-ról” a BBC korábban feltárta, hogy az együttműködik az orosz titkosszolgálattal. Így a Yandex 2011-ben adatokat adott a KGB utódszervezetének, az FSZB-nek arról, hogy kik támogatták a cég online fizetési megoldásán keresztül Alexander Navalnij orosz ellenzéki vezetőt. Kérdés tehát, hogy a Yandex-en keresztül kerültek-e adatok Oroszországba, és ha igen, akkor pontosan milyen információk jutottak ki azokról, akik a magyar kormány kérésére kitöltötték az interneten a nemzeti konzultációs kérdőívet. Bár az árulkodó orosz forráskódot hétfőre, a 444 cikkének megjelenése után eltüntették a nemzeti konzultáció honlapjáról, a hírportál írásából az derült ki: Oroszországba került azok neve, életkora, e-mail címe, akik a hét végéig kitöltötték az ívet.
A lapunk által megkérdezett számítástechnikai szakértők is megerősítették, hogy a hivatkozott kód segítségével orosz kézre kerültek a személyes adatok. Szerintük a történetben számos más furcsa elem is akad: a kód egy úgynevezett „mérőkód”, amely elvileg a weboldal üzemeltetőjének segít, hogy statisztikákat készítsen a látogatóiról, illetve keresőbaráttá tegye a honlapját. A kérdés csak az, hogy a magyar nemzeti konzultációs weboldalt üzemeltetők a Google helyett miért egy orosz keresőhöz akarták volna igazítani a honlapjukat?
„Az orosz szerverre történő adattovábbításnak szigorú követelményei vannak” – mondta a Népszavának Jóri András volt adatvédelmi biztos, szakértő. Oroszország ugyanis abba a körbe tartozik, ahol ugyan van adatvédelmi szabályozás, ám egyáltalán nem megbízható az adatvédelem. Jóri András szerint ilyen esetben elvárható lett volna a weblap magyar üzemeltetőjétől, hogy a nemzeti konzultációs lapot látogató számára külön, kiemelten jelzi, hogy a látogató adatait külföldre, Oroszországba továbbítja és ehhez a hozzájárulását kéri. Itt érdemes megemlíteni: a kormányzati honlapon kifejezetten azt jelezték, hogy nem továbbítják külső, külföldi félnek az adatokat.
Nagy kérdés, hogy az Oroszországba elküldött adatcsomag tartalmazott-e az egyén internetes szokásairól adatokat. Azaz arról, hogy a felhasználó milyen honlapokat látogat meg rendszeresen? A lapunk által megkeresett webprogramozó szakértők szerint nem kizárható ez sem, bár úgy látták, ennek az esélye meglehetősen csekély. Ugyanakkor már a névhez tartozó e-mail cím megszerzése is súlyos biztonsági problémákat hordoz. „Elég egy ártatlannak tűnő, kéretlen üzenetbe csomagolt kémprogramot küldeni a megadott címre címre. Ha fogadó ha rákattint az üzenetre, azonnal kémprogram települ a gépére és onnantól az illető élete egy nyitott könyv. A küldő onnantól mindent lát, ami azóta történt, hogy az illető először bekapcsolta a számítógépét."
A kormány még vasárnap közleményt adott ki az ügyben, azt írták, "a nemzeti konzultáció internetes honlapja minden tekintetben megfelel a szigorú törvényi előírásoknak". A kormány arról viszont nem nyilatkozott, hogy miért csapták be a nemzeti konzultálókat. A konzultációs honlap adatvédelmi szabályzatban ugyanis kifejezetten szerepelt, hogy nem adják ki a konzultálók adatait külső, külföldi félnek. "A személyes és véleményadatok egymástól szigorúan elzárt és összeköthetetlen módon vannak tárolva" - tette hozzá a kormány közleménye, dacára, hogy ezt senki sem firtatta. Arról azonban semmit sem mondott, hogy a nemzeti konzultálók személyes adatai kikerülhettek, csupán annyit közölt, hogy a kérdéses forráskód "rosszindulatú magyarázatokra" adott okot és ezért állították azt le.
Nem osztotta a kormány optimizmusát Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke, aki időközben tudatta, hogy vizsgálat indított az ügyben. Jóri András érdeklődésünkre elmondta: ilyen esetben 2 hónap áll a NAIH rendelkezésére a vizsgálathoz.
Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke úgy értékelte az ügyet: „Vihar a biliben". „Ennek a programnak az alkalmazása semmilyen adatvédelmi és nemzetbiztonsági problémát nem jelent, ez a program képtelen arra, hogy adatokat halásszon bárhonnan" - szögezte le Németh.
Nem osztotta a kormány optimizmusát az ellenzék. Molnár Zsolt a bizottság MSZP-s elnöke szerint a kormány a jelen helyzetben egyet tehet: leállítja a nemzeti konzultációt, és részletes vizsgálatot rendel ez ügyben. " Molnár Zsolt közölte, hogy "nem tekintik lezártnak a kérdést", később a parlamentben kérdéseket, interpellációkat fognak benyújtani.
Szél Bernadett LMP-s bizottsági tag bejelentette: feljelentést tett személyes adattal való visszaélés miatt ismeretlen személy ellen.
"Ezen az ülésen a Fidesz ismét átlépett egy vörös vonalat" - írta Szél Bernadett a Facebook-on arról, hogy a kormánypárt határozatképtelenné tette a testületet. "Nemzetbiztonsági bizottságon ilyen meg sosem volt. Szél Bernadett elmondta: rendkívül aggályos, hogy magyar állampolgárok személyes adatai kikerültek Oroszországba, mivel azzal később megzsarolhatják és akár be is szervezhetik a magyar állampolgárt."Álláspontom szerint ott tartunk, hogy gyakorlatilag megkérdőjeleződik, Magyarország kormányfőjét Viktornak" vagy Vladimirnak hívják" - mondta Szél Bernadett.
