Mint ismert, április 16-án, vasárnap rendezik meg Törökországban az elnöknek gyakorlatilag teljhatalmat biztosító alkotmánymódosító referendumot. Erdogan nem pontosította mire is gondol, országa több évtizede akadozó uniós integrációja, vagy a jogállam ellenes ankarai lépések miatt ugyancsak elakadt schengeni vízummentesség kérdésére, avagy a kampány során elhatalmasodott feszültségekre az EU-val illetve annak olyan tagországaival, mint Németország és Hollandia.
A török államfő, aki az utóbbi hetekben sorra nácizta le a kampánygyűléseit nem engedélyező uniós országok vezetőit, vasárnapi beszédében újra bírálta az Európai Uniót. Ugyanakkor azt is megismételte, ha az ankarai parlament megszavazza a halálbüntetés újbóli bevezetését, ő hezitálás nélkül aláírja a jogszabályt. Márpedig a halálbüntetés bevezetése eleve lehetetlenné teszi Törökország uniós integrációját, hiszen nem lehet EU-tag olyan ország, amely nem törülte el azt. Erdogan kampánybeszédében az Oszmán Birodalomban a 19 században használt fogalmakat elevenítette fel, jegyezte meg az AFP hírügynökség, többek között Európa összeomlását vizionálta és beteg emberhez hasonlította.
A török központi választási bizottság hétfőn közölte a külföldi szavazatok adatait. A külföldön élő török állampolgárok április 9-ig adhatták le voksaikat. A bizottság közölte, 1,2 millióan éltek szavazati jogukkal (külföldön 3.9 millió török választó él). A közlemény szerint 57 ország 120 szavazóhelyiségében voksolhattak a törökök, a határátkelőknél felállított szavazóhelyiségek mindvégig üzemelni fognak. A külföldiek először a 2014-es elnökválasztáson voksolhattak, akkor a részvételi arányuk 8 százalékos volt , a 2015 novemberi parlamenti választáson viszont már meghaladta a 40 százalékot, több mint egymillióan voksoltak akkor is. Ezúttal is legtöbben Németországban éltek a lehetőséggel, több mint 600 ezren.