Mint köztudomású, a hazai oktatásügy egyik rákfenéjét, a nagyhatalmú szervezetet Klebelsberg Kunó belügy-, majd kultuszminiszterről nevezték el. Bizonyára azért, hogy a magyar oktatásügyben kifejtett nagyszabású tevékenysége utódainak mutassák magukat. Akad ugyan néhány különbség, hiszen Klebelsberg iskola- és egyetem-alapító, előrelátó miniszterként működött, mai utóda inkább mosolygó rombolóra emlékeztet. De ez már lerágott csont. Inkább visszaidéznénk Péter László professzor gyűjtéséből néhány ma is időszerű gondolatát a Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete (Szeged, 1995.) című kötetből:
"Ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg."
"Olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célokra áldozott."
"Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni."
"Akit magyarnak szült magyar anya, azt tartsuk meg magyarnak."
"A politikai okosság azt kívánja, hogy magyarnak tekintsünk ebben az országban mindenkit, aki velünk érzelemben, lelkiségben és nyelvben teljesen s fenntartás nélkül összeolvad."
"A magyar nemzet nem elég gazdag ahhoz, hogy egyetlenegy komoly tehetséget is elkallódni hagyjunk."
"Hiába: ápolnunk kell a kapcsolatokat a hálátlan Nyugattal; tetőtől talpig européereknek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk. Minden javulás igazi előfeltétele nemzeti hibáink kíméletlen feltárása."
"Az öntelt sovinizmus éppolyan veszedelmes, mint a nemzeti kishitűség."
"A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra."
"Háromféle magyar hazafiság van: szónokoló, kesergő és alkotó hazaszeretet."
"Mint fénytől az árnyék, olyan elválaszthatatlan a hatalomtól a felelősség."