Sem a távol-keleti, sem az arab piacon nem sikerült jelentős szerephez jutnia a magyar vállalkozásoknak. Ahogy a keleti nyitás, úgy a program meghirdetése óta a déli terjeszkedés - Afrika, Dél-Amerika és Ázsia meghódítása - sem hozott sikert a hazai cégeknek. Orbán Viktor bejelentését követően, két éve, 2015. március 5-én indult a déli nyitás programja. Akkor még a 2012-ben meghirdetett keleti nyitásról mind sikerszériáról szóltak a kormányzati jelentések, ám mára a keleti exportoffenzíva kudarcát már a szaktárca vezetője, Szíjjártó Péter miniszter sem tagadja.
Ha a gazdasági kapcsolatok bővülésére még várni kell is, a nagykövetségek és diplomáciai munkatársak száma és a déli nyitás költségei jelentős mértékben növekedtek. Legalább is ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a szaktárca adott ki a napokban az Együtt igénylésére.
Az idei terveket is beleértve hét új nagykövetség megnyitásával mintegy 5,3 milliárd forintot költöttek el illetve tervez még elkölteni a külgazdasági és külügyi tárca - közölte Hajdu Nóra, az ellenzéki párt alelnöke. Sorra nyílnak az új diplomáciai külképviseletek Etiópiában, Ghánában, Fülöp-szigeteken, Malaysiában, Új-Zélandon, Equadorban és Angolában, de folyamatban van a perui is, amelyre közel egymilliárd forintot szánnak. Eddig 44-en kaptak munkát az új nagykövetségeken. Az afrikai kontinens új magyar külképviseletei a 444.hu információ szerint vagy még nem működnek, vagy technikai problémákkal "kűzdenek".
A kikért adatokból az is kitűnik, hogy 2014-hez képest, amikor még nem volt szó a déli nyitásról mostanáig összesen alig 4 százalékkal növekedett Magyarország kereskedelmi forgalma az afrikai, dél-amerikai, ázsiai térségben - mondta a Népszavának Hajdu Nóra. A kép azonban roppant vegyes. Egyes államokban, igaz, nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, jelentősnek mondható növekedést értek el magyar cégek, míg máshol éppenséggel visszaesett a kereskedelem. Ráadásul éppen a csekély gazdasági forgalom miatt már egy transzformátor beépítése is jócskán felhúzta a számokat. Ezekben a térségekben jelentős a fizetési kockázat is, hiszen például Angola ugyan a nagyobb olajkitermelők közé tartozik, de a nyersolaj árának zuhanása nagymértékben korlátozta az afrikai ország mozgásterét.
Magyarországnak egyedül, csak kétoldalú szerződésekkel nem sok esélye van az afrikai országokban, ahol például Kína foglalta el sok helyen a korábbi amerikai, illetve az orosz befolyási övezeteket és velünk szemben szinte kimeríthetetlen anyagi eszközökkel rendelkezik.
Az ellenzéki politikus szerint a szaktárca vezetője haveri, rokoni alapon osztogatja a diplomáciai képviseleteken az állásokat és ezt a gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni.
A külképviseleteken, kereskedőházakban megfelelő helyi ismerettel rendelkező szakmai alapon kiválasztott emberekkel kell felmérni a piacot és segíteni a magyar vállalkozásokat a piacra jutásban - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte indokolt új piacokra belépni, de leginkább szellemi termékekkel van esélye a távoli országokban piacra jutni. Az afrikai országokban gazdasági eredményeket elérni csak a helyi viszonyokat jól ismerő cégekkel együttműködve lehet, ilyenek például a volt gyarmatosítók a helyi üzleti életbe jól beágyazott vállalkozásai. A térségben - a hvg.hu korábbi beszámolói alapján például Ghánában - több magyar gyökerű magánvállalkozás is sikerrel működik. Ám a kormány a velük való együttműködés helyett a a kereskedőházak hálózatát fejleszti, amelyek szintén alig tudnak eredményt felmutatni.
A keleti és a déli piacok a hazai export alig 10 százalékát teszik ki és az országok közötti arányok eléggé ingadozóak. A magyar gazdasága számára alapvetően meghatározó gazdasági kapcsolatrendszer az Európai Unióval és Amerikával épült ki. Elemzők szerint a magyar kereskedelem 75-80 százaléka stabilan ezekre a piacokra irányul. Erővel ezen változtatni, különösen az arányokat megfordítani szinte lehetetlen és drámai hatással is járna a magyar gazdaságra nézve.
Mindenképpen kellene egy áttekinthető, tisztességes költség-haszon elemzés, egy elszámolás arról, hogy a rengeteg befektetett energia és pénz, mekkora és milyen előnyökkel járt a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A nagy, főként a multinacionális cégeknek ugyanis nincs szükségük sem a nagykövetség, sem a kereskedőházak közreműködésére az üzletkötéshez, piacszerzéshez. Egyelőre ilyen elszámolást nem adott ki a kormányzat.