A parlament elé került az a Kósa Lajos, Gulyás Gergely és Németh Szilárd által jegyzett törvényjavaslat, amellyel külföldről támogatottnak minősíthetnek civil szervezeteket. A javaslat szerint azok az egyesületek számítanának külföldről támogatottnak, amelyek egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ebbe azonban nem kell beleszámítani az EU-forrásokat.
A portál felhívja a figyelmet arra, hogy egy csavarral a sporttörvény hatálya alá tartozó szervezeteket persze kivennék a körből. Így például a sportegyesületek alapítványai nem kerülnek be a külföldről támogatottak közé, miközben az UEFA-n keresztül közvetetten kapnak külföldi pénzeket.
Amelyik szervezet külföldről támogatottnak számít, annak a törvény hatályba lépése után 15 napja lenne ezt bejelenteni. A szervezet ezután a szórólapjain vagy más kiadványain köteles lenne feltüntetni, hogy külföldről támogatottnak számít.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a véleménynyilvánítás szabadságát sértő törvénytervezetnek tartja a benyújtottat. Egyetlen változást észleltek: a 444 által megszerzett szövegtervezet még 5 évig kötelezte volna azokat a civileket, akik egy évben legalább 7,2 millió forint értékben kapnak külföldről támogatást, arra, hogy minden megjelenésükre kiírják-kirakják a "külföldről támogatott szervezet" bélyeget, ez a határ az új tervezetben 3 évre rövidül.
A TASZ közleménye szerint a törvényre nincs szükség, nem teszi átláthatóbbá a civilek finanszírozását, ami a törvénykezés egyik indoka volt. "Kicsinyes bosszút állnak az antidemokratikus, emberi jogokat sértő és korrupt lépései miatt a hangjukat hallató szervezeteken. A parlamentnek - a társadalmi egyeztetést megkerülő módon - benyújtott törvényjavaslat hatása pusztító. Dermesztően hat a kormánytól független véleményre, eszközt ad a kormányzat kezébe a vele ellentétes vélemény elfojtására" - írták. A TASZ a HVG szerint 10-től 900 ezer forintig terjedő bírságra számíthat, majd a megszüntetés várhat rá, ha nem hajtja végre a törvény követelményeit.
A Transparency International Magyarország Alapítvány a most benyújtott civiltörvényt továbbra is szükségtelennek és diszkriminatívnak tartja. "A törvényjavaslat szükségtelenül korlátozza az egyesülés és a szólás Alaptörvény által biztosított szabadságát, ezért alapjogot sért" - írták válaszukban, hozzátéve, hogy a TI a törvény visszavonását szorgalmazza.
Az Amnesty International azt írja: „A javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz „külföldi ügynök törvényre, és egy újabb példája a magyar civil szféra elleni kormányzati támadásoknak. Átlátszó az az érvelés, hogy erre Magyarország érdekei miatt van szükség. Ha elfogadják javaslatot, annak megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak.”