FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Közben egyre nagyobb körben vetik fel a lex CEU-nak alkotmányellenességét. A Népszava által megkérdezett alkotmányjogászok szerint azonban nem lehet Áder lelkiismeretére apellálni, a Közép-európai Egyetem működésének ellehetetlenítése politikai és nem jogi döntés. Fleck Zoltán, az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője arra emlékeztetett, hogy nemcsak a jogszabály megalkotásának szándéka és tartalma alkotmányellenes, hanem az elfogadás módja is, hiszen a kormány elmulasztotta egyeztetési kötelezettségét és nem magyarázat a történtekre, hogy ezt sorozatosan követi el. Tartalmi oldalról vizsgálva a módosításokat, azok - a jogi intézményrendszer politikai befolyásolásával, a jogi kultúrával is foglalkozó szakember szerint - egyértelműen csorbítanak alapjogokat, vagyis alkotmányellenesek. Súlyosan korlátozzák például a tanulás szabadságát, amikor a törvény lehetetlen feltételekhez köti az egyetem működését és ez egyben a tudomány szabadságának alapjogát is sérti. Fleck Zoltán szerint alkotmányjogászoknak ilyen esetben mindig azt kell mérlegelni, hogy milyen következményekkel jár a jogszabály hatályba lépése, és az biztos, hogy a CEU működésének elfogadott korlátozása sok hallgató és oktató alapjogait sérti.
A súlyos beavatkozás a nemzetközi egyetem életébe ráadásul teljesen szabálytalan, hiszen nemzetközi megállapodásokon lép át, az így keletkező sérelmek pedig nem orvosolhatók. Halasztó hatálya csak annak lenne az ELTE tanszékvezetője szerint, ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordulna, de a döntést a törvénymódosításról a testületnek 30 napon belül meg kellene hozni és nem gondolja, hogy a kormány álláspontjával ellentétesen határoznának az alkotmánybírák.